Tengeri hínárok fogyasztásának jelentősége

Tengeri hínárok fogyasztásának jelentősége
2021.07.02.
Mi az a „kelp” és miért lehet fontos a fogyasztása jódszegény területeken?
Előfordulhat, hogy már Ti is megfigyeltétek, tengerpartokon sétálva. A kelp, a hínárok/moszatok egyik nagy fajtája, amely sekély, tápanyagokban gazdag sós vizekben növekszik a tengerpartok közelében, szerte a világon. Színe, íze és tápanyagprofilja kissé különbözik azoktól a típusoktól, amelyeket a sushi tekercsekben láthatunk.
 
Prevenciós és betegségekkel szembeni hatásai:
Az Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézetének (NIH) megbízható forrásai szerint a tengeri hínárok/moszatok, mint például a kelp, az egyik legjobb természetes jódforrás, a pajzsmirigyhormon-termelés elengedhetetlen összetevője (de egyéb tápanyagokban is igen gazdag). A gyulladás és az oxidatív stressz számos krónikus betegség rizikófaktorába tartozik. Az antioxidánsokban gazdag ételeknek az étrendbe való beépítése segíthet a megelőzésben. A hínár magas antioxidáns-tartalommal rendelkezik, beleértve a karotinoidokat és a flavonoidokat, amelyek segítenek a szabad gyökök elleni védekezésben.
A legújabb tanulmányok feltárták a tengeri zöldségek szerepét az ösztrogénekkel összefüggő daganatos megbetegedésekben és a vastagbélrákban, valamint az osteoarthritisben és egyéb állapotokban is. Az eredmények arra utalnak, hogy a rendszeres hínár/moszat fogyasztás segíthet lassítani például a vastagbél- és az emlőrák terjedését.
Az izolált sejteken végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a moszatban található fucoidan nevű vegyület szintén jelentős immunregeneráló hatásokkal rendelkezik.
 
Hogyan fogyasszuk a kelpet?
A hínár/moszat különféle formákban kapható és az étrend részeként, vagy étrendkiegészítőként is fogyasztható (pl. barnamoszat-kivonat). Remek kiegészítője lehet egy kiegyensúlyozott, tápláló étrendnek: különféle friss zöldségek és más feldolgozatlan, magas tápanyag-sűrűségű ételek mellett.
Ötletek a hínár étrendbe való beépítéséhez – teljesség igénye nélkül:
– bio, szárított moszat hozzáadása levesekhez és ragukhoz
– nyers hínártészta használata salátákban és főételekben
– fűszerezésként szárított moszat pelyhet is használhatunk
– hidegen tálalva olívaolajjal
– zöldturmixba keverve
 
 
 
Források:
-Abidov M, et al. (2009). The effects of Xanthigen in the weight management of obese premenopausal women with non-alcoholic fatty liver disease and normal liver fat. ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19840063
-Alginate production methods. (2003). fao.org/docrep/006/y4765e/y4765e08.htm
-Chen Q, et al. (2018). Distribution of metals and metalloids in dried seaweeds and health risk to population in southeastern China. DOI: 1038/s41598-018-21732-z
-Farooq AA, et al. (2012). Algae extracts and methyl jasmonate anti-cancer activities in prostate cancer: Choreographers of ‘the dance macabre.’ DOI: 1186/1475-2867-12-50
-Iodine [Fact sheet for health professionals]. (2011). ods.od.nih.gov/factsheets/Iodine-HealthProfessional/
-Kim MS, et al. (2008). Effects of seaweed supplementation on blood glucose concentration, lipid profile, and antioxidant enzyme activities in patients with type 2 diabetes mellitus. e-nrp.org/DOIx.php?id=10.4162/nrp.2008.2.2.62
-Kundu JK, et al. (2008). Inflammation: Gearing the journey to cancer. ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18485806
-Lee H, et al. (2012). Fucoidan from seaweed Fucus vesiculosus inhibits migration and invasion of human lung cancer cell via PI3K-Akt-mTOR pathways. DOI: 1371/journal.pone.0050624
-Moussavou G, et al. (2014). Anticancer effects of different seaweeds on human colon and breast cancers. mdpi.com/1660-3397/12/9/4898/htm
-Wan-Loy C, et al. (2016). Marine algae as a potential source for anti-obesity agents. mdpi.com/1660-3397/14/12/222/htm
-Wilcox MD, et al. (2014).The modulation of pancreatic lipase activity by alginates. ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4018670/

Ha időben szeretnél értesülni aktuális eseményeinkről, aktiváld havi rendezvényértesítőnket!