Táplálkozás, IBD (krónikus bélgyulladások) és mikrobiom: rövid szakirodalmi áttekintés

Az IBD (gyulladásos bélbetegségek gyűjtőfogalma, ilyen például a Colitis ulcerosa) a gasztrointesztinális traktust érintő krónikus, fellángoló és remisszív periódusokból álló egészségügyi kihívás, melyet gyakran élethosszig tartó, terápiát igénylő gyulladásos folyamat jellemez. Jelenlegi ismereteink az étrendet az IBD kialakulásának egyik fő kockázati tényezőjeként aposztrofálják, ebből kifolyólag jelentős szerepet tulajdonítunk a bélrendszeri dysbiosisnak (a bélflóra mikrobiológiai egyensúlyának felborulása), amely az arra genetikailag hajlamos egyénekben a nyálkahártyaimmunitás rendellenes működését váltja ki. Ez az áttekintés azokra a rendelkezésre álló klinikai bizonyítékokra összpontosított (F), amelyek figyelembe veszik egyes tápanyagok hatását az IBD kialakulására, valamint a különböző étrendek szerepét az IBD kezelésében; és azok hatását a mikrobiom összetételére. Az SCD étrend (Specifikus Szénhidrát Diéta), az alacsony FODMAP-étrend, a gluténmentes étrend, a gyulladáscsökkentő étrend és a mediterrán étrend hatásait vizsgálták tehát a mikrobiomra, valamint a betegség kialakulására gyakorolt hatásuk tekintetében.

SCD étrend:

Egy 50 IBD-ben szenvedő és SCD-vel kezelt alany körében végzett felmérésben a betegek 66%-ánál figyelték meg a klinikai remissziót körülbelül 10 hónappal az étrend kezdetét követően. Ezenkívül számos alany képes volt abbahagyni a kortikoszteroid-terápiát. A szerzők kifejezetten felhívták a figyelmet a bél mikrobiomjában megfigyelt változásokra, mint hozzájáruló mechanizmusra, amely megmagyarázza az általuk megfigyelt pozitív eredményeket.

Alacsony FODMAP-étrend:

Az alacsony FODMAP-étrendet illetően is jelentős eredményeket értek el, amikor IBS-es (irritábilis bél szindróma) betegek tüneteinek kezelésére használták; ezek a mutatók azért is érdekesek, mivel az IBD-s betegek több mint 30%-a egyidejűleg szenved IBS-jellegű panaszoktól is. Amikor 89 felnőtt IBD-s beteget klinikai remisszióban vagy enyhe-közepes fokú betegségben 6 hétig normál étrendben, vagy alacsony FODMAP-étrendben részesítettek, jelentős javulást figyeltek meg az életminőség tekintetében, valamit az IBS-es tünetek csökkentése szempontjából is a táplálkozásterápia javára. Ezeket a megállapításokat a közelmúltban Bodini és munkatársai is megerősítették, akik a betegség és az életminőség javulását figyelték meg 26 alacsony FODMAP-étrendet követő IBD-s alanynál, összehasonlítva azokkal, akik normál étrendet kaptak – egy mindössze 6 hetes időszakban.

Gluténmentes étrend:

Herfarth és munkatársai a gluténmentes étrend elterjedtségét és a klinikai tünetek javulását tanulmányozták IBD-ben szenvedő betegeknél. Egy keresztmetszeti vizsgálatban 1647 beteget vizsgáltak. Az alanyok körülbelül 20%-a korábban betartotta a gluténmentes étrendet, és jelenleg 8,2%-uk követte azt; A gluténmentes étrendet követő betegek körülbelül 66%-a számolt be a bélrendszeri tünetek javulásáról, és körülbelül 38%-a számolt be kevésbé súlyos és gyakori IBD fellángolásokról.

Gyulladáscsökkentő étrend (AID):

Olendzki és munkatársai, akik kidolgozták az IBD-AID diétát, 11 IBD-s beteggel foglalkoztak, akik nem reagáltak a gyógyszeres kezelésre, vagy nem voltak megfelelően kontrollált tüneteik. Mind a 11 beteg a tünetek javulásáról számolt be, és csökkenteni tudta a gyógyszeres kezelést.

Mediterrán étrend:

A mediterrán étrend jellemzően magas rosttartalmú, ezért a betegség fellángolása idején alkalmatlan lehet az érintettek számára, de remisszió után, megfelelő módosításokkal ajánlható (pl. gluténmentes formában). A zöldségek főzve és nyersen is fogyaszthatók, és bizonyos ételek kapcsán különösen úgy tűnik, hogy megakadályozhatják a visszaesést. Az olívaolajat és a halakat is tartalmazza az étrend, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak.

Konklúzió

A tápláltsági állapot döntő fontosságú az ember általános jóléte szempontjából, és az egyik alapvető tényező az immunrendszer megfelelő működésében. Az elmúlt évtized legrelevánsabb irodalmának értékelése a táplálkozás, az IBD és a mikrobiom közötti összefüggésről azt mutatja, hogy az IBD egyértelműen összefüggésbe hozható a bélrendszeri diszbiózissal és az étrenddel. Számos tápanyag szerepe az IBD kialakulásában bizonyított; továbbá számos tanulmány kimutatta, hogy IBD-s betegeknél a célzott speciális étrend – azaz a megfelelő táplálkozásterápia – pozitívan befolyásolja a betegség tüneteit. Úgy tűnik, hogy ez a hatás a bél mikrobiomjának változásaihoz is kapcsolódik. A terápiás cél a betegség remissziójának elérése és adott esetben az optimális homeosztázis fenntartása, valamint a visszaesés megelőzése specifikus és egyénre szabott étrenddel.

Forrás:
Nutrition, IBD and Gut Microbiota: A Review by Maria Chiara Mentella, Franco Scaldaferri, Marco Pizzoferrato, Antonio Gasbarrini and Giacinto Abele Donato Miggiano; Nutrients 2020, 12(4), 944