Az alábbiakban a Harmonet Ákossal készített interjúját olvashatjátok

A téma rendkívül sokakat érint és foglalkoztat, ezúton is köszönjük szépen a beszélgetést és a lehetőséget a szakszerű tájékoztatásra és információ átadásra!

Mi a különbség az ételintolerancia és az ételallergia között?

– Nagyon fontos különbségek vannak. Az ételallergia egy viszonylag jól leírható immunológiai probléma, ami az elfogyasztott étel mennyiségétől függetlenül azonnal jelentkezik, és igen súlyos következményekkel is járhat. Érdemes ennek utánanézni és kivizsgáltatni szakorvosi segítséggel. Az ételintolerancia sokkal képlékenyebb, mert itt számít az elfogyasztott ételek mennyisége, és számos egyéni kérdés is felmerülhet. Leegyszerűsítve az ételintolerancia egyfajta emésztőrendszeri reakció, azonban ebből kifolyólag szerteágazó tünetei vannak az emésztőrendszeren kívül is. A hazai viszonyokban leggyakrabban ismert emésztőrendszeri reakció a tejcukor-érzékenység, ami az ételintolerancia egyik formája, de komoly tényező a fruktózfelszívódási zavar is. Ez a probléma ugyancsak emésztőrendszeri természetű, de nagyon összetett panaszt okoz az emésztőrendszeren kívül is.

Az ételintolerancia tipikus jelei a migrénes fejfájás, ekcéma, néhány gyulladásos természetű megbetegedés, stb. Lehetünk már genetikailag is ételérzékenyek, pl. genetikai tejcukor-érzékenyek. Statisztikák szerint az emberek nagy része kisebb-nagyobb mértékben 5-10 élelmiszerre lehet érzékeny, ebből van a top 5, amelybe nagyjából mindenki beleeshet – akár átmenetileg is – pl. gluténtartalmú gabonák, tehéntej, néhány olajos mag, kukorica, szója, tojásfehérje.

Mit gondolsz a divatdiétákról?

Az emberek szeretnek rövidtávon gondolkodni, és ebből kifolyólag igen vonzó mindenféle olyan rövid távú üzenet, ami valamilyen harangot megcsenget, hogy le szeretnénk fogyni a bikini szezonra vagy az esküvőnkre. Itt nagyon sok probléma felmerül a diéta, mint elképzelés megközelítéssel. Egy másik jellemző gond, hogy elmerülünk esetleg egy-egy jól hangzó, tudományosan is alátámasztott terápiás étrendben, hiszen valamilyen panasz megoldását szolgálja, csakhogy egy ilyen táplálkozásterápiára nincs szükségünk. Az alacsony FODMAP étrendet az irritábilis bélszindrómára fejlesztették ki, ez nem egy fogyókúrás módszer. Az emberek fejében a megoldások gyakran keverednek: rövid távon gondolkodnak valamilyen egyéni cél érdekében, vagy rosszul választanak meg egy különben tudományosan alátámasztott étrendet.

A laktóz és tejfehérje között mi a különbség?

A laktóz a tejtermékekben található egyszerű cukor, a tejfehérje pedig a tejtermékekben megtalálható fehérje, aminek több forrása van. A tehéntejben a fő tejfehérje a kazein, ebből készül a túró és utána a sajtok is. Amit még ismerhetünk a tejsavó-fehérje, előszeretettel alkalmaznak ilyen fehérje kiegészítőként a fitness iparban. A nyers tej – mindegy, hogy az háztáji, bio, pasztőrözött vagy bármilyen más tej – nem igazán alkalmas rendszeres, nagy mennyiségű és tartós emberi fogyasztásra.

Összefüggésben van-e a nem megfelelő táplálkozás a depresszióval? Milyen további betegségeket okozhat?

Természetesen összefüggésben van. A depresszió ”kezelésében” igen hatásos a lábak mozgatásával járó fizikai aktivitást előtérbe helyezni: hosszú séta, túrázás, kocogás, stb. Minden idegrendszeri probléma kapcsolódik bizonyos tápanyagokhoz: az emberi szervezet, ezen belül az idegrendszer egy tengerközeli környezethez van optimalizálva – nagyon leegyszerűsítve. A depresszió tüneteinek kezelésében az omega-3, jód, szelén, napfény sokat segíthet, valamint az emésztőrendszer tekintetében elsődlegesen a prebiotikus rostokat tartalmazó ételek fogyasztását javaslom. Nem elfelejtve a magnézium, bizonyos B-vitaminok és néhány adaptogén gyógynövény szerepét sem.

A depresszió a túlsúly és elhízás vonatkozásában is mutat összefüggést.

Metabolikus szindrómákhoz tartozik mindenképpen, az imént említett túlsúlyon és elhízáson túl a szív és érrendszeri vetület, valamint az emésztőrendszeri panaszok is: az IBS (irribátilis bélszindróma) és a depresszió között egyértelmű a kapcsolat, amit úgy nevezünk, hogy mikroiom-bél-agy tengely.

Bizonyított, hogy a gyümölcscukor-bevitel csökkentése, a jó minőségű prebiotikumok csökkentik a szorongást és a depressziót. A D-vitaminnak és magnéziumnak, akár étrend kiegészítő formájában ugyancsak van jelentősége.

Milyen ételeket ajánlasz, hogy valaki kizökkenjen a depresszióból?

Hármas felosztás javaslok:
1. Amit érdemes kerülni: gluténtartalmú gabonákat, ultra- feldolgozott ételeket, ezen belül a rossz minőségű élelmiszeripari olajokat.
2. Javasolt előtérbe helyezni a nutri-funkcionális ételeket: zsíros, halaktól, csontlevesektől kezdve egészen a fermentált és színes zöldségekig bezárólag.
3. Fontos, hogy egyénileg van-e még olyan tényező, ami kapcsolódhat. Ha a depresszió IBS-sel összefügg, akkor ennek megfelelő étrendet kell összeállítani. Abban az esetben, ha az adott személynek vannak olyan nutrigenetikai összefüggései, pl. rosszul kezeli a koffeint vagy az alkoholt, akkor érdemes lenne ezeket is elhagynia.

A laktózérzékenység esetén milyen táplálkozással pótolható a kalcium- és D-vitaminhiány?

Tudományos szempontból érdekes a tej-kalcium kérdéskör, ami számos szempontból egyfajta élelmiszeripari blöffnek tűnik. Rengeteg népcsoport van, ahol nem fogyasztanak tejterméket, vagy csak olyan kis mértékben, hogy nem releváns a kalciumbevitel szempontjából, mégsincsenek csontképzési problémáik. Nem kell ahhoz extra mennyiségben kalciumot bevinnem, hogy a csontképzés rendben legyen. Sőt egy bizonyos mennyiség felett a csontoknak is kifejezetten rossz, ha túl sok kalcium jut a szervezetbe D-K-vitaminok, vagy bór és szilícium nélkül.

Nem vitatom, tejtermékekből nagyon könnyű kalciumot bevinni, de a nyugati étrend mellett nehéz olyan étrendet választani, hogy az erős kalciumhiányt okozzon (egy sajtburger 300 mg kalciumot biztosít). Emellett számos zöldleveles zöldség tartalmaz kalciumot, ha pedig apró halakat csonttal együtt fogyasztunk el, akkor is komoly mennyiséget találunk kalciumból. Ha csontokból főzünk levest, olyankor a kalcium beleoldódik a lébe, és így is lehet fogyasztani. A keresztes virágú zöldségek is jó kalciumforrások, a karfioltól elkezdve egészen a káposztafélékig.

D-vitaminhiányra étrendi megoldás nincs, de bizonyos ételekben van D2-vitamin, pl. a tőkehalmáj. Az emberi szervezet biológiai alapon a D-vitaminhoz a napozáson keresztül jutna, de ha ez nem megvalósítható kielégítően, akkor pótoljuk célzottan D3-vitaminnal a szükségletet.

Az eredeti cikk itt taláható:

https://www.harmonet.hu/szepseg-wellness/72552-minden-amit-az-etelintoleranciarol-tudnod-kell.html?fbclid=IwAR2M4eovtKVyRnUw0BPPJN_Ik4o4k0caM1qMkccHRx9MYisCQ_5wPlVMwEM