Miért van bukásra ítélve a pajzsmirigy-hormonok szedése az alapvető immunegyensúly hiányának figyelembe vétele nélkül?

Akár jódhiány, akár diagnosztizált autoimmun betegség (pl. Hashimoto thyreoiditis) okozza a pajzsmirigy-alulműködést, mindez azzal a hatással jár, hogy csökkenti a szervezet rendelkezésére álló pajzsmirigy-hormonok mennyiségét. A hagyományos orvosi megközelítés jellemzően abból áll, hogy a T4 hormont szintetikus formákban pótolják. Pofon egyszerűnek tűnik, nem igaz?

Az autoimmun betegségeket immunzavarnak is szokták nevezni. Nyilvánvalóan nem endokrinológiai kérdés, hogy maga a gyulladás, azaz az „immunrendszer zavar” hogyan és miért alakult ki, azonban ez megzavarja a HPT-hormontengelyt, csökkenti a receptorok működőképességét, illetve gátolja a T4 hormon T3-má való átalakulását (F).

Az alkalmazott pajzsmirigy gyógyszerek kizárólag a vérben keringő pajzsmirigyhormon (általában csak a T4) szintjét emelik. Bármennyit is veszünk be a gyógyszerből (ha indokolt, ha nem), az nem állítja helyre a HPT-tengely működését, nem javul tőle a receptorok működőképessége és a T4 hormon T3-má alakulását sem segíti elő. Valamint nem hat az immunrendszer egyensúlyára és ezen belül a gyulladáscsökkentésre sem. Mindez azzal járhat, hogy megmaradnak a tünetek és a gyógyszeradagot is folyamatosan növelni kell. A probléma komplex megoldásának körültekintő módja tehát szabályozni az immunrendszert és csökkenteni a gyulladásokat. Tisztelet a kivételnek, azonban a pajzsmirigy rendellenességek hagyományos gyógyszerekkel való kezelése során ez nem így történik. Legtöbbször még csak a D-vitamin szintje sem kerül ellenőrzésre.

Egyáltalán NEM állítjuk (sőt!), hogy a pajzsmirigy gyógyszerekre ne lenne szükség (bizonyos esetekben viszont igenis lehetnek feleslegesek). Egy évtizedek óta fennálló Hashimoto thyreoiditis kezelésének már lényeges részét képezik, különösen amikor tartósan magas a TSH, illetve tartósan alacsony a T4 és T3 szintje. A pajzsmirigy gyógyszerek viszont nem foglalkoznak az autoimmun háttérrel (alattomos lisztérzékenység vagy NCGS, szelén- és cinkhiány) és a csendes gyulladásokkal (bélgyulladás- vagy ízületi gyulladásmarkerek), így önmagukban sok esetben nem kellően hatásosak (F). Ha a pajzsmirigy gyógyszer a hagyományos orvoslás standard gyógyírje, akkor sokszor az alternatív csodaszerek világában a jód a megfelelője. Fontosak is, azonban összetett immunológiai állapotok esetében, illetve az életkor előrehaladtával már nem ennyire egyértelmű és fekete-vagy-fehér a helyzet.

A kezeletlenül hagyott gyulladások tehát:

• rontják a HPT (hypotalamusz-hipofizis-pajzsmirigy) tengely működését
• csökkentik a pajzsmirigyhormon-receptorok számát és érzékenységét
• akadályozzák a T4 – inaktív hormon, melyet a szervezet alakít át aktív, azaz T3 hormonná – átalakulását.

(Idehaza az összes pajzsmirigy célú hormonkezelés 99%-a T4-hormonokon alapszik.)

Források:

• Thyroid. Chemokine Orchestration of Autoimmune ThyroiditisHiroaki Kimura, Patrizio CaturegliPublished Online: 5 Nov 2007Immunol Lett. 2002 Jan 1;80(1):3-7.
• Inhibition of type 2,5′-deiodinase by tumor necrosis factor alpha, interleukin-6 and interferon gamma in human thyroid tissueIldikó Molnár, Csaba Balázs, Gyula Szegedi, Sándor Sipka