A D-Vitamin fontosságáról és a feldogozott élelmiszerekről

A D-Vitamin fontosságáról és a feldogozott élelmiszerekről
2015.03.01.
Néhány kiemelés egy pár évvel ezelőtti hírlevelünkből:
  • köztudottan minimalisták vagyunk a táplálék-kiegészítőkkel, de a D3-vitamin részét képezi az általunk javasolt 5 csoportnak, elsősorban az őszi-téli-tavaszi időszakban.
  • a napfény és ezen belül a D-vitamin szintézise nagyon jelentős szerepet tölt be az immunrendszer működésében és belső egyensúlyunk fenntartásában.
  • ha igazán pontosan akarunk fogalmazni, akkor egy KOLESZTERINBŐL és napfényből képződő HORMONRÓL beszélünk, melynek előanyagai kis mennyiségben megtalálhatóak például a tojásban, a marha- vagy a sertésmáj, a tőkehal májában, a halolajakban, a vajban, stb.
  • a súlygyarapodás „mellékhatása”, hogy rohamosan csökken a D-vitamin szintje a testben
  • a rák megelőzésének egyik legbiztosabb módja, ha szinten tartjuk a vérünkben áramló D-vitamin(-hormon) -t.

Például a leukémia kapcsán érdemes megjegyezni, hogy 8-9-szer gyakrabban fordul elő ez a megbetegedés fedett helyen (mondjuk gyárépületekben) dolgozóknál, mint szabadban mezőgazdasági munkákat végzőknél… nem mondom, hogy ez kizárólag a D-vitamin hatása, de érdemes rajta elgondolkozni…

Tudod, mit áldozol fel a kényelem oltárán az egészséged rovására? Avagy néhány fontos információ, amiket az élelmiszeripar “szakemberei” nem kötnek az orrodra…
  • A legtöbb feldolgozott élelmiszer elősegíti és fenntartja a nassolást, a futtában és gyorsan történő étkezést, a kapkodást valamint a munka közbeni mértéktelen és figyelmetlen zabálást
  • A folyamatos stressz és a túlpörgetett életvitel pedig emésztési problémákhoz vezetnek, túlevést eredményeznek.
  • A fenti két tényező (fast food-fast life) rettenetesen katalizálja egymást, majd berobbantja a megbetegedéseket.

A feldolgozott élelmiszerek címkézése megtévesztő, félrevezető vagy éppen túlbonyolított: a legtöbb ember el sem olvassa, hogy mit tartalmaz az az étel-szerűség, amivel a gyerekeit eteti. A cukormentes termékek ugyan cukrot nem tartalmaznak, de nem lesz köszönet abban, ami a cukor helyett került az energiaitalba. A „házi“ alatt már egész biztosan 25.000 nm-es gyárépületeket értünk a „Vírus” című filmhez hasonlóan, beöltözött nagymamákkal… ha a cserebogár taknyából pedig előáll a cseresznye aroma, akkor az természetesen cseresznye, nemde?! Az E-betűk kavalkádja pedig nem véletlenül született meg… a megoldás minderre?

Minél kevesebb környezetszennyező csomagolt terméket vigyél haza.

Minél több feldolgozott/finomított élelmiszert eszel, annál biztosabb, hogy komoly hiányállapotok lépnek fel a szervezetben. Csodálkozol, hogy miért szaporodnak a rákos megbetegedések, a meddőség, a pajzsmirigy-működés zavarai, a bőrproblémák?! Állatkísérletek bebizonyították, hogy egy generáció helytelen táplálkozása 3 következő generáció életében is komoly elváltozásokat okoz… Pontosan, azzal a mézes puszedlivel és szójás gyerektápszerrel éppen az ükunokáidat is megmérgezted, már ha nem tartozol a közel 250.000 terméketlen magyar közé… A megoldások pedig egyszerűek…

A feldolgozott, csomagolt élelmiszerek azért születtek meg, hogy a termék eltarthatóságát, eladhatóságát növeljék. Még véletlenül sem azért, hogy a TE életedet meghosszabbítsák vagy a külsődet tegyék szebbé. Ez máris egy kisebb ellentmondás, ugye?! Az élelmiszeripar kutatásainak zöme arról szól, hogy mitől lesz színes és szagos a csomagolás, mitől sajt nélkül is sajt ízű a chips, hogyan lesz a romlandó, de egészséges vajból örök-életű, műanyag margarin. Szép csomagolás, „kellemes“ ízvilág… a TE egészségedre vajon van itt ideje valakinek figyelni?

Tehát legyetek résen! Válasszatok kritikusan a mindennapok rohanó világában. Keressetek minket, ha segíthetünk valamelyik témában!

Ha időben szeretnél értesülni aktuális eseményeinkről, aktiváld havi rendezvényértesítőnket!