A hozzáadott cukor káros hatásai

A hozzáadott cukor, ezen belül példaul a natív fruktózfogyasztás káros hatásai

A hozzáadott cukorfogyasztás és a megemelkedett inzulinszint felgyorsítja az öregedési folyamatokat és kedvező környezetet teremthet a degeneratív betegségeknek.
A cukor kémiája a szénhidrátok számán alapul, és magába foglalja a monoszacharidokat, diszacharidokat és oligoszacharidokat. A legfontosabb monoszacharidok a glükóz és fruktóz (gyümölcscukor). A legfontosabb különbség közöttük az emésztésük és feldolgozásuk módja.
Ezen cukrok közül sok összetett cukrokat, például szacharózt képez. A szacharóz, a tipikus asztali cukor, egy diszacharid, amely egyik fele glükóz, másik fele fruktóz. A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup pedig min. 55% fruktózt és 45% glükózt tartalmaz.

A hozzáadott cukorfogyasztás hatalmas mértéket öltött az elmúlt években, ezt mi sem mutatja jobban, minthogy 1700-ban egy átlagos egyén körülbelül 2 kg cukrot fogyasztott évente, 1800-ban ez már kb. 4 kg volt évente, majd 1900-ban egy átlagos ember 40 kg cukrot evett évente. 2018-ban ez a szám több, mint 68 kg-ra emelkedett. Jelenleg társadalmunk fele NAPONTA fél kiló cukrot fogyaszt. Ennek nagy része ultrafeldolgozott, mesterségesen előállított formákban van jelen, mint például szacharóz és magas fruktóztartalmú kukoricaszirup.

A cukor legtöbb formája (a fruktóz alapú forrásokon kívül) gyorsan metabolizálódik a szervezetben egyszerű glükóz formává. A glükózt, ezt követően az inzulin hormon a sejtekbe juttatja. Ez a folyamat nagyon jól megy végbe szervezetünkben, amennyiben megfelelő az inzulinérzékenységünk.

A fruktóz fogyasztása az elmúlt 50 évben nőtt meg jelentősen, ez idő alatt az elhízás aránya az 1970-es években mért 15 %-hoz képest 2022-re 40%-ra nőtt. A fruktóz, ahogy azt cikkünk elején is említettük egy monoszacharid, amelyet természetesen gyümölcsökben, mézben és egyes zöldségekben, például kukoricában termelődik.

A történelem során az emberek nem fogyasztottak túlzott mennyiséget ezekből az ételekből, inkább idény jelleggel és mértékkel, esetleg a fizikai aktivitás figyelembe vételével. Napjainkban azonban különféle módokat találtak a fruktóz előállítására és felhasználására a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup (HFCS) segítségével.

A fruktóz metabolizmusa közvetlenül a trigliceridek képződéshez vezet. Az emelkedett trigliceridek súlygyarapodáshoz, elhízáshoz, II-es típusú cukorbetegséghez és szívbetegségekhez vezetnek.

2009-ben a Georgia Állami Egyetem kutatói azt találták, hogy a fruktóz-anyagcsere során keletkező emelkedett trigliceridek inzulinrezisztenciát okoznak az agyban.

A fruktóz fogyasztása másképp serkenti a szervezet hormonrendszerét, mint a glükóz és a cukrok más formái. A fruktóz kikapcsolja a természetes étvágyszabályozási rendszert azáltal, hogy cukormolekulákat képez az inzulin stimulálása nélkül.
Jellemzően, ahogy az inzulin emelkedik a szervezetben, elnyomja a ghrelin hormont (ami éhséget okoz), és stimulálja a leptint (ami a jóllakottságot jelzi).
A fruktóz megzavarja ezt a természetes hormonüzenetet. Az eredmény az, hogy az egyén több ételt eszik, és több trigliceridet termel, ami károsítja a sejteket és inzulinrezisztenciához vezet (patológiás IR és nem alkoholos eredetű zsírmáj).

Az emelkedett vércukorszint káros hatásai:

Károsítja az immunrendszert és csökkenti a működési képességét.
Kiszárítja a sejteket, és kimeríti a szervezetből a létfontosságú elektrolitokat, például a káliumot, magnéziumot, kalciumot és nátriumot, ami sejthalálhoz és krónikus izomgörcsökhöz vezet.
Kimeríti a legtöbb olyan nyomelemet a szervezetünkből, mint a króm-, réz-, cink, amelyek elősegítik a sejtek inzulinérzékenységét. Ez tovább gyorsítja a sejtmembrán inzulinrezisztenciáját.
Indukálja a rákos sejtek osztódását és proliferációját, és gátolja azokat a mechanizmusokat, amelyek lassítják a daganatok növekedését és akadályozzák a rákos sejtek apoptózisát (programozott sejthalált).
Kimeríti a szervezet antioxidánsait, mint a glutationt, C-vitamint és E-vitamint.
Szövetkárosító fejlett glikációs végtermékeket (AGE) hoz létre.
Elősegíti a patogén baktériumok és paraziták, mint a Candida és más élesztőszerű szervezetek növekedését. Elpusztítja a jó baktériumokat, és krónikus fertőzésekhez vezethet a bélben, a légúti szövetekben és az orrmelléküregekben.
Elhízáshoz, emelkedett trigliceridekhez, kóros LDL:HDL koleszterinszinthez, emelkedett gyulladásmarkerekhez vezet.
Gátolja a növekedési hormon (HGH) termelését és emeli a kortizolszintet