Ebben a hírlevélben egy rövid összefoglalást szeretnénk adni Nektek arról, amit az elmúlt évek során a tanfolyamokon és a személyes konzultációkon tapasztaltunk, íme:

Használunk egy saját fejlesztésű tesztet, ami nem egy laboratóriumi vagy műszeres viszgálat, viszont ami ennél fontosabb, ad egy megfelelő és biztos kiindulási pontot anyagcsere-típusunk megállapításához, az alapvető különbségek megértéséhez és későbbi felismeréséhez.

 Ezek a különbségek ugyanis nagyon fontosak, hiszen az egymással versengő étrendi ajánlások tengerében egy-egy rendszeren belül nagyon ritkán lehet azt olvasni, hogy:
„igen, kedves Olvasó, az viszont nem biztos, hogy mindez Önnél is pontosan a leirtak szerint fog működni” vagy ahogy Karinthy írja: „a természet nem végzett egyetemet és neki nincs orvosi diplomája”. Pont ez az a zűrzavar, amiből mi megmutatjuk a kiutat, ugyanis rendszeresen azt tapasztaljuk, hogy nem létezik mindenkire ugyanúgy érvényes, egységes étrend. Kerestük ám sokáig, de nem találtuk, így inkább segítünk egyéni sajátosság mentén személyre szabni. Ugyanis aki rendelkezik egy alapvető tudással az anyagcsere-típusáról (amellett, hogy átfogó ismeret birtokába kerül arról is, hogy melyek a jótékony hatású élelmiszerek) megérti a jelentőségét annak, hogy miért olyan fontos odafigyelni testünkre annak érdekében, hogy beállítsuk a számunkra legmegfelelőbb táplálék-összetételt (és megtaláljuk a belső egyensúlyt). Ezalatt azt értjük, hogy a három, úgynevezett makrotápanyag (a szénhidrát, a fehérje és a zsír) étkezésünkben a számunkra megfelelő egyensúlyba kerül. Rengetegen és rengeteget foglalkoznak körülöttünk a mikrotápanyagokkal (ásványi anyagok, vitaminok) és azok vélt vagy valós hiányával, elvonva figyelmünket azokról az anyagokról (szénhidrát-fehérje-zsír), melyek egyensúlytalansága komoly megbetegedésekhez vezethet!

Most pedig íme egy rövid bepillantás a teszteredmények rendszerbe foglalt elemzéséről és a tanfolyamokon tett megfigyeléseinkről:

1. A tanult és berögzött hibák, rossz szokások és hitrendszerek vezetnek minket tévutakra nap mint nap.
2. Függőségi és félrevezető tényezők (pl. édesség, alkohol, kávé kedvelése) uralják mindennapjainkat ahelyett, hogy az alapvetően javasolt és egészséges ételek körére koncentrálnánk.
3. Látjuk, hogy legtöbbünknek nagyon kevés fogalma van arról, hogy hogyan reagál az emberi szervezet a finomított szénhidrátokra (kenyérfélék, pékáruk, kekszek, chipsek).
4. Nemhogy nem ismerjük a veszélyeket és éveken keresztül öntudatlanul is figyelmen kivül hagyjuk a jeleket, de ezekkel a „táplálkozási hulladékokkal” mérgezzük a gyerekeinket is!
5. Az elmúlt évek során alkalmunk nyílt jó néhány gyermek vérének az elemzésére, és itt meg kell jegyezzük: a jövő generációi borzalmas egészségi állapotnak „örvendenek”, mely tény abból fakad, hogy a szülőknek alapvetően fogalma sincs arról, hogy mit okoznak azokkal az ételnek látszó vegyület-csoportokkal és táplálék-szerűségekkel, melyet az élelmiszerboltok polcairól nagy naívan bepakolnak a bevásárlókosárba és reggelinek álcázva megetetnek a gyerekekkel. Ezt a problémakört viszont az még nem oldja fel, ha a sarki fűszeres helyett bioboltban vásárolunk vagy ha fehér kenyér helyett teljes kiőrlésű zsömlébe töltjük a szójás májkrémet.
6. Amellett, hogy legtöbbünknek fogalmunk sincs arról, hogy a cukor és a finomított szénhidrát milyen és mekkora függőséget okoznak, nem kötjük össze gyerekeink és saját egészségügyi problémáinkat azzal, amit elfogyasztunk a vasárnapi ebédnél.
7. Nem az a kérdés, hogy megmostuk-e az almát vagy biogazdaságból vettük-e spenótot. A baj az, hogy mi már beleszülettünk ebbe és nem látunk rá szokásaink és életmódunk közvetlen következményeire!
8. Az elmúlt évek mizériája a koleszterin és a zsírok körül a legtöbb, egészsége iránt érdeklődő egyént eljuttatta oda (nagyon sajnálatos módon), hogy jókora félelem alakult ki bennük a zsírokkal kapcsolatban.
9. A zsírok jóval egyenletesebb és egészségesebb energiaforrásul szolgálnak, mint a croissant, de a közegészségügy ijesztgetései miatt sokan már elfordultak olyan egészséges táplálékok felől, mint a vaj vagy a tojás. Ennek meg is vannak a következményei, amit valahogy nem akarunk felismerni. A közegészségügyi és dietetikai ajánlások kapcsán sokan a cukorbetegség előszobájában eljutnak odáig, miszerint elfogadják azt a diabetikából kiinduló ajánlást, hogy a 2 óránkénti, azaz folyamatosan nassolás normálisnak tekinthető. „Nassoljon a kedves páciens korpás kekszet és gyümölcsöket, mely elfedi a valódi éhség érzését és kevesebbet ingadozva, de szép magasra belövi és folyamatosan magasan is tartja a szervezet vércukor-szintjét” – ami a probléma rövidtávú elkendőzése és további problémákhoz vezet (inzulin-rezisztencia, pajzsmirigy müködés zavarai, hormonális egyensúly felborulása, súlyproblémák, stb). Na ezért van évtizedek óta csődben a diabetológia… Ugyanis a zsírokat az emberi szervezetben (mely nem végzett egyetemet, és diplomája sincsen) nem lehet felcserélni szénhidrátokkal, sajnos még akkor sem, ha korpás a kekszünk vaqy teljes-kiőrlésű a zsömlénk… az epehólyag és a hasnyálmirigy pedig makacs szervek és valószínűleg merő tiszteletlenségből nem olvassák az orvosi ajánlásokat, melyeket viszont a tesztjeinket töltögetők (sajnos) nem csak olvasgatnak, hanem feltétel nélkül elhisznek.
10. A vegetarianizmus kontra húsevés kérdésében azt látjuk, hogy sokan vegetáriánusok azok közül, akiknek nagyon nem kellene annak lenni és olyanok nem tartanak hús – (melegvérű gerinces izomzata) mentes napokat, akiknek bizony ildomos lenne. Elismerjük, hogy egyesek nehezebben emésztik a húst és nem is érzik szükségességét. Viszont ezt a kérdéset nem szükséges ideológizálni. A vegetáriánus étrend lehet teljes mértékben egészséges, amennyiben betartod azon egyszerű alapelveket, melyeket a tanfolyamon is részletesen kifejtünk. Úgy látjuk, hogy az, aki egyetemes megoldásnak gondolja a vegetáriánus étkezést az nem ismeri fel és nem fogadja el azt, hogy igenis vannak különbségek és anyagcsere valamint emésztés szempontjából nem vagyunk egyformák. Ami nekem megfelel, az nem biztos, hogy pont úgy felel meg Neked is, ezért nincs értelme hús kontra nem hús vitába belemenni, hiszen ez a kérdéskör jóval bonyolultabb ennél. Viszont ha valaki pedig puffad a lencsétől, akkor ne veregessük meg a vállát, hogy „az rendben van” és „majd hozzászokik”! Amennyiben egyszer és mindenkorra le akarod tisztázni ezt és bizonyosságot szeretnél szerezni arról, hogy vajon Te abba 20-30%ba tartozol-e, akinek megfelelő lehet a vegetáriánus étrend, akkor látogass el a következő tanfolyamra. (Mellesleg a megszerzett tudásanyaggal felvértezve és testedre való odafigyeléssel hamarosan te magad fogod ezeket a kérdéseket végérvényesen eldönteni!)
11. Könyvtárakkal, meggyőződésekkel és félinformációkkal ücsörgünk a fejünkben, miközben figyelmen kívül hagyjuk testünk azon jelzéseit, melyek megmutatják számunkra a helyes irányokat.
12. A női és a férfi anyagcsere között is vannak apró különbségek, biológia alapokon, ezért is bátorítunk párokat a tanfolyamon való részvételre, hogy ez a megértés megszülethessen.
13. A tesztekből az is szépen kiolvasható, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a túlzott mértékű gabonafogyasztás következtében miként szivárog át a gyomorsav a vékonybélbe és okoz ott károsodásokat (nem beszélve a székrekedés problémájáról).

Célunk levenni végre a fókuszt a rövidtávú diétás divatok önkínzó és nehezen betartható féligazságairól és áthelyezni figyelmünket az anyagcsere és az emésztőrendszer működéshez igazított, tudásalapú rendszerre, melyet mi Táplálkozás-Beállításnak hívunk. Ha az információdömping zűrzavarában nem találtad még meg a hiányzó láncszemeket vagy kapaszkodókat keresel, akkor a Táplálkozás-Beállítást Neked találták ki.

Szeretettel,
Bartha Ákos és Lucien del Mar