Rostbevitel és az IBS (irritábilis bélszindróma)?

Ebben a bejegyzésünkben tisztázzuk a rostok fogalmát, a rostbevitel egészségünkre gyakorolt hatásait. Majd megvizsgáljuk, hogy irritábilis bélszindróma (IBS) esetén melyek a biztonsággal választható rostok.

Mik azok az élelmi rostok, és miért érdekesek számunkra?

Nagy vonalakban az „élelmi rost” egy igen tág, inkább összefoglaló jellegű táplálkozási fogalom, amely bármilyen típusú emészthetetlen szénhidrátot magába foglal. Megannyi különböző típusú rost létezik, amelyek mindegyike különböző fizikai, biológiai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik (pl. cellulóz vs rezisztens keményítő). A rostok a gasztorintesztinális traktus mentén fejtik ki hatásukat (ez a hatás lehet előnyös, de kellemetlen is). A funkcionális jellemzőik (tulajdonságaik) viszont specifikus, élettani válaszokat váltanak ki, többek között elősegítik a székletürítés rendszerességét, javítják a jóllakottság-érzetet és erjesztéssel rövid szénláncú zsírokat vagy éppen gázokat termelnek.

A különböző rosttípusok emésztőrendszeri tulajdonságainak bővebb megértése lehetővé teszi számunkra, hogy meghatározzuk terápiás értéküket IBS-ben, esetleg lehetővé téve a személyre szabott rostterápiát az érintettek megfelelő specifikus, táplálkozásterápiás válaszainak eléréséhez.

A rostok vizsgálata funkcionális szempontból.

A rostok fő funkcionális jellemzői a gyomor-bél traktus mentén (a teljesség igénye nélkül):

Rendszeres, megfelelő bélmozgás:
- A székletürítések számának növelése vagy éppen csökkentése.
- A tranzitidő normalizálása a vastagbélben (lassítja a tranzitot, ha túl gyors; gyorsítja a tranzitot, ha túl lassú).
- A széklet normalizálása (a laza széklet tömörítése, a szilárd széklet lágyítása).
Viszkozitás – a rostok vízben oldhatósága és gélképző tulajdonsága (prebiotikus hatás).

Számos módja van a fermentálhatóság vizsgálatának – IBS-ben az egyik legfontosabb referencia a fermentáció sebessége:

A gyorsabban fermentálódó rostok (pl. Oligoszacharidok; ez egyik FODMAP-csoport) súlyosbíthatják a tüneteket a fokozott gáztermelődés révén.
Azok a rostok, amelyek ellenállnak az erjedésnek, vagy lassan erjednek (pl. útifűmag-héj), kevésbé valószínű, hogy a gázok felhalmozódásával tüneteket váltanak ki.
Szelektivitás: ismert néhány olyan rostfajta, melyek jellemzően jótékony hatást fejtenek ki, célzottan a megfelelő bélbaktériumokat táplálva: https://nutribalance.hu/…/freyagena-arabino-x…/

Fontos, hogy bár ezek a funkcionális jellemzők átfedhetik egymást, egyetlen rosttípus sem rendelkezik a hatások teljes skálájával. Ez azt jelenti, hogy meghatározott típusú rostokat, megfelelő mennyiségben kell kiválasztani, hogy biztonságos és specifikus terápiás (azaz kiegyensúlyozott, de szelektív) hatásokat/válaszokat biztosítsanak IBS esetében. Mindebben továbbra is elsődleges a megfelelően felépített étrend.

Szabó Dániel Kollégánk

Források:

So et al. Dietary fibres and IBS: translating functional characteristics to clinical value in the era of personalised medicine. Gut 2021. doi: 10.1136/gutjnl-2021-324891
Vasant et al. British Society of Gastroenterology guidelines on the management of irritable bowel syndrome. Gut 2021. doi: 10.1136/gutjnl-2021-324598
Lacy et al. ACG Clinical Guideline: Management of Irritable Bowel Syndrome. Am J Gastroenterol 2021. doi: 10.14309/ajg.0000000000001036

https://www.facebook.com/TaplalkozasBeallitas/posts/4642758769108184