Az NCGS azokra lehet igaz, akik negatívan reagálnak például a búzafélékre, de nem rendelkeznek diagnosztizált lisztérzékenységgel (cöliákia). Egy nemrégiben elvégzett, 1312 felnőtt adatait áttekintő tanulmány szerint a gluténmentes étrendre POZITÍVAN reagálók ”csak” 16 %-ánál állt fenn hagyományos értelemben vett gluténérzékenység (1). A fennmaradó résztvevők más jellegű érzékenységekkel vagy placebo reakcióval reagáltak a gluténmentes ételekre. Az NCGS kutatói azt gyanították, hogy ezek a személyek viszont valóban érzékenyek lehetnek a fruktánokra, mivel azok sok gluténtartalmú élelmiszerben IS megtalálhatók, mint például a kenyér és a croissant. A Gastroenterology című szaklapban közzétett norvég tanulmány 59 embert vizsgált, akiknél habár még nem került sor a cöliákia egyértelmű megállapítására, mégis emésztési megkönnyebbülést jeleztek gluténmentes étrend követése mellett (2). A részvevőket véletlenszerűen csoportokra osztották, csoportonként eltérő összetételű, de küllemben megegyező müzliszeleteket kaptak hét napig. A müzliszeletek vagy glutént vagy fruktánt vagy az előbbiekből egyiket sem (placebo csoport) tartalmazták. Az 1. egy hét eltelte után átkerültek egy másik csoportba, így a vizsgálat részeként mindhárom müzliszeletet fogyasztották és közben feljegyezték emésztési tüneteiket. A kutatók azt találták, hogy az IBS tünetei – különösen a puffadás és gyomorégés – a fruktántartalmú müzliszeletek elfogyasztása után 15%-kal súlyosabbak voltak a placebóhoz képest. A vezető szerző, Gry Skodje szerint ezek az eredmények erőteljesen alátámasztják azt az elképzelést, miszerint a búzában található fruktánok az emésztési tünetek kiváltó okai, nem önmagában (csak) a glutén. És a fruktánok igen súlyos emésztőrendszeri és emésztőrendszeren kívüli egészségügyi gondokat okozhatnak… (endometriózis, fibromialgia, hashimoto thyreoiditis, ekcéma, ízületi gyulladás, ADHD, …?)

Annak magyarázata, hogy a gluténmentes étrend hatására sokan sokkal jobban érzik magukat – akkor is, ha nincs gluténérzékenységük – tudományos oldalról nézve részben világos. A gluténmentes gabonák, mint a rizs vagy hajdina eredendően alacsonyak FODMAP-okban (beleértve a fruktánokat is). Tehát a gluténmentes gabonafélék fogyasztói (még ha nem is szándékosan, de) eltávolítják étrendjükből a fruktánokat is, ami tüneteik jelentős mértékű enyhüléséhez vezethet. Ezért a glutén általános kerülése továbbra is különösen hasznos lehet a ”fruktánintoleranciában” szenvedők számára is.

---

Források: