A kolint 1998-ban sorolta az Orvostudományi Intézet (IOM) az esszenciális tápanyagok közé, mivel nélkülözhetetlen a szervezet normál működéséhez. A kolin széles körű szerepet játszik az emberi anyagcserében, megtalálható a sejtfalban, mint szerkezeti elem és részt vesz a neurotranszmitterek szintézisében, tehát a sejtek közötti kommunikációban és az ingerületátvitelben.

Hiánya hatással lehet olyan betegségekre, mint például a májbetegség, az atherosclerosis, a neurológiai rendellenességek és a funkcionális meddőség. Ha a szervezet kolin-készlete nem megfelelő, akkor megemelkedik a homocisztein szintje a plazmában. A homocisztein szintjének emelkedését számos krónikus betegség nagyobb kockázatával hozták összefüggésbe, úgy, mint a szív-érrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések, kognitív képességek hanyatlás és csonttörések számának növekedése. Alacsony kolin bevitel esetén a gyulladásos folyamatok is fokozódnak és emelkednek a gyulladásos markerek (pl. a CRP szint).

A megfelelő kolinbevitel kiemelten fontos a várandóság előtt, alatt és után is (!).

A kolin a prenatális időszakban számos fiziológiai folyamat szempontjából kritikus jelentőségű, szerepet játszik a membrán bioszintézisében, az agy fejlődésében, valamint a gének expressziójában. Állatokkal és emberekkel végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az anyai étrend kolinnal való kiegészítése javítja a terhesség kimenetelét, és védő hatású a magzat idegrendszerének, valamint neuro-endokrin rendszerének fejlődése szempontjából.

A kolinból az ajánlott megfelelő beviteli értéket (AI = Adequate Intakes) nők esetében min. 425 mg/nap, várandós nők esetében min. 450 mg/nap (mi a Táplálkozás-Beállításnál min. 600 mg-ot javaslunk), szoptató nők esetében 550 mg/nap, férfiak esetében pedig 550 mg/nap mennyiségben határozták meg. Az Egyesült Államokban végzett kutatások alapján a lakosság nagy részének kolinfogyasztása messze elmarad a jelenlegi étrendi ajánlásoktól és a legtöbb várandós nő sem éri el a napi 450 mg kolin bevitelre vonatkozó ajánlásokat.

A kolin pedig sokféle ételben megtalálható. A tojássárgája tartalmazza a kolint a legkoncentráltabb mennyiségben, ugyanis 100 gramm tojássárgájában 680 milligramm kolin található. Egy tojássárgája kb. 17-20 gramm, így kolintartalma 115-140 mg, tehát 4 tojás (sárgája) elfogyasztásával biztosítható a napi magasabb kolinbevitel. Kiemelten magas kolintartalmú még pl. a csirkemáj, mivel 100 grammjában 290 mg kolin található. További magas kolin tartalmú ételek (teljesség igénye nélkül): lazac (78mg/100g), quinoa (94mg/100g), csirkehús (67mg/100g sütve), karfiol (45mg/100g), bacon (47mg/100g).

Forrás: Steven H. Zeisel et al. Choline: An Essential Nutrient for Public Health. Nutr Rev. 2009 Nov;
67(11): 615–623. Korsmo HW et al. Choline: Exploring the Growing Science on Its Benefits for Moms and Babies. Nutrients. 2019 Aug 7;11(8).
Fordította: Tóth Vivien

https://taplalkozasbeallitas.hu/esemenyek/