A bél egyik fő funkciója, hogy helyet biztosít a szervezet immunrendszerét képező szövetek 70%-nak!

Ezek úgynevezett limfoid szövetek, melyek közvetlenül a bélrendszerhez kapcsolódnak. 
Több különböző szövetről beszélünk, melyek olyan immunsejteket tárolnak és „érlelnek”, mint a limfociták, ők az immunrendszer leghatékonyabb várvédő katonái.  Strukturális eltérésükből látható, ha nincs egyensúly a vékonybélben.

Tapasztalataink szerint a limfoid szövetek elváltozásaira a teljes vérképből is lehet már következtetni. Tudjuk emellett, hogy mind a tireotropin-felszabadító hormon (TRH), mind pedig a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) befolyásolja a bélrendszer limfoid szöveteinek egységét és épségét és vice versa. A bélbaktériumok kevésbé ismert és hihetetlenül alulkutatott funkciója az inaktív T4 pajzsmirigyhormon átalakítása T3 hormonná, a pajzsmirigyhormon aktív formájává.

Figyelem! A T4 legalább mintegy 20%-a alakul T3-má az emésztőrendszerben! Ehhez a különleges és többlépcsős konverzióhoz szükség van egy bél-szulfatáz nevű enzimre..:

A bél-szulfatáz enzimet pedig nem mások, mint a barátságos és egészséges bélbaktériumok termelik, illetve a legtöbb esetben csak termelnék, hiszen nincsenek jelen.
A bélrendszer diszbakteriózisával (azaz a baktériumok egyensúlytalanságával) nem foglalkozik se az endokrinológus, se a belgyógyász és a nőgyógyász se, holott a rossz bélműködéssel
küszködő embereknél igen gyakran jelentkeznek pajzsmirigy-működészavarral összefüggő tünetek, számos alkalommal úgy, hogy laborértékeik normálisak. ( abba most nem mennék bele, hogy ki-mit tekint normálisnak, mert ezt nem a megadott referenciatartomány dönti el..!) 

A bél gyulladása…

… amit én “belső stresszfaktornak” nevezek,  szintén csökkenti a T3 szintet, emellett sajnos a mellékvese által termelt kortizol szintet pedig jelentősen emeli. Mi ez, ha nem egy komoly belső stressz?!

Emellett nem győzöm felhívni a figyelmet a gyomorsav-hiány okaira és következményeire.

A gyomorsav-hiány növeli ugyanis a bél áteresztőképességét, fenntartja a gyulladásokat és a fertőzésekkel szembeni ellenállóképességét is jelentősen csökkenti. Egyértelmű a kapcsolat a gyomorsavhiány súlyossága és az autoimmun eredetű pajzsmirigy betegségek között is. A gyomorsav-hiány meghatározására számos módszert használunk, és kifejlesztettünk egy olcsóbb laborelem-vizsgálatot is.
A gyomor funkcionális megerősítése összetett feladat, azonban nagyon fontos pajzsmirigy zavarok esetében. Ebből kifolyólag sem preferálom azt az egy “egy-kaptafa” közegészségügyi javaslatot, hogy a “kedves páciens” egyen sokszor, de keveset.  Persze, és így minden felesleges étkezéssel további gyomorsavat veszít, ami hamarosan egy önmagát katalizáló ördögi körré válik… minél kevesebb a gyomorsav ugyanis, annál rosszabbul zár a gyomorkapu… és annál gyulladtabb a patkóbél…