… AVAGY MIÉRT NINCS ÉRTELME ARRÓL VITATKOZNI, HOGY ÁLTALÁNOSSÁGBAN, „EGY KAPTAFÁRA MINDENKINEK” MENNYI SZÉNHIDRÁT JAVASOLHATÓ AZ ÉTRENDBEN?!

Szándékosan sosem adtunk a nagyközönség előtt arra vonatkozó egyoldalú irányelveket, hogy „Egyen mindenki 150-160-180-200 vagy éppen ellenkezőleg 50-60-70 grammnyi szénhidrátot (cukor, keményítő, stb.) per nap, illetve, hogy ilyen vagy olyan összkalória-arányban fogyasszon keményítőket.

Hogy miért nem? Részben azért, mert a Táplálkozás-Beállítás rendszere az egyéni anyagcserék személyre szabott, egyedi irányelveit képviseli immáron több éve… másrészről pedig azért, mert a napi szénhidrát-bevitel meghatározása esetén a következő tudományos alátámasztott tényezőket figyelembe kell venni!

Ezen tényezők figyelembe vétele nélkül a javaslatok pontatlanok, szakmailag megkérdőjelezhetőek és adott esetben felelőtlenek is lehetnek (rosszabb esetben egészségügyi kockázatokat is takarhat ezen tényezők figyelmen kívül hagyása):

1. Genetikai és epigenetikai tényezők: pl. 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegség előfordulás a családban, szénhidrátfogyasztási „előélet”.

2. Gyógyszerkészítmények használata: a gyógyszerek egyik általános mellékhatása, hogy hathatnak a cukoranyagcserénkre.

3. Az izomtömeg aránya a testsúlyhoz mérten: pl. érdemes figyelembe venni a rendelkezésre álló glikogén-raktárakat, valamint az izomzat saját szénhidrát-felvevő képességét.

4. Az egyén súlycsökkentési céljai: és itt ugye zsírpárnákról beszélünk, nem izomzatról. A testzsírhoz cukorra és inzulinra van szükség.

5. A bélrendszer állapota: csak egy érdekes kutatás: széklettranszplantáció után számos esetben komoly fogyás (elhízottak esetében) és az inzulin-érzékenység javulása következik be! Illetve azt is tudjuk például, hogy a Crohn betegségben (krónikus emésztőrendszeri gyulladás) érintettek édesszájúbbak az átlagnál. Nem beszélve arról, hogy európai ember belei rövidebbek például egy fekete-afrikainál, akik emiatt a hüvelyeseket is jobban tolerálják.

6. A fizikai aktivitás mértéke: nagyon nem mindegy, hogy élsportolókkal példálózunk vagy egy túlsúlyos és szinte teljesen inaktív irodai dolgozóval. Nyilván nem is ugyanaz a mennyiségű szénhidrát javallott.

7. Az alvás minősége és mennyisége: kialvatlan ember mindig több szénhidrátot kíván… és azt sajnos meg is eszi. Próbáld ki!

8. A szénhidrát elfogyasztásának ideje és eloszlása a napon belül: „kajakóma” nap közben vagy éppen harcosok étrendje?! Nagyon nem mindegy, hogy azt választod-e, ami Neked tényleg remekül működik is….

9. Az étrend egyéb, összetett tényezői: milyen a makrotápanyagok további aránya (zsírok és fehérjék), mennyi rost vagy ami még fontosabb: mennyi rezisztens keményítő van az étrendben?

10. Egyéni érzékenységek és preferenciák:

• a szénhidrátban gazdag ételek elkészítésének módja – nos, Japánban nem véletlenül hűtik a sushi-t
• egyéni célok: fogyás, komoly fizikai aktivitás kiszolgálása, izomtömeg-növelés
• BMI
• esetleges ételérzékenységek! – egész biztosan biztonságos keményítőket és alacsony fruktóz(gyümölcscukor)-tartalmú étrendet javasoltak Neked fogyasztásra?! Vagy genetikai gluténérzékenyként falod a teljes kiőrlésű kenyeret annak érdekében, hogy meglegyen a napi 200 gramm szénhidrát?!

Ha a jövőben valaki egy kaptafa, általánosnak tűnő szénhidrát-beviteli javaslatot tesz Számodra, tehát hogy például egyél meg 180 gramm ilyen-olyan szénhidrát-forrást egy nap, akkor mindenképp kérdezd meg tőle, hogy a Te érdekedben és a valóban személyre szabott egészségfejlesztés érdekében figyelembe vette a fenti tényezőket!

Mi ezt minden esetben igyekszünk átfogóan megtenni, hiszen TÖBBEK KÖZÖTT erről szólnak a Táplálkozás-Beállítás egyéni anyagcsere-profiljai és a szénhidrát-fogyasztás valóban komoly és összetett kérdés.

Nos, ezért nem adunk általános és egyéni kérdésekben megalapozatlan tanácsokat… Nekünk is egyszerűbb lenne, de sajnos nem érezzük pontosnak, szakmailag helytállónak és felelősségteljesnek sem.

Sok sikert az egészséghez!