Folytatjuk a „Hisztamin-érzékenyek integratív étrendi protokollja”‘™ című bejegyzésünket… A cikk első része június 9-énél vagy a weboldalon olvasható. Mindenképp érdemes azzal kezdeni: https://taplalkozasbeallitas.hu/hisztamin-erzekenyek-integrativ-etrendi-protokollja/  Legutóbb megbeszéltük, hogy miért kell nagyon komplexen kezelni ezt a kérést és hogy önmagában miért nem ellenségünk a hisztamin (sem a szervezetünkben, sem az ételekben).

1. A következő, nagyon fontos területünk a „Hisztamin-érzékenyek integratív étrendi protokollja”‘™ szempontjából az ÉTELALLERGIÁK (vagy más, környezeti allergének) kérdése.

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a hisztamin-érzékenység okoz panaszokat, mindenképp érdemes a 6 fő ételallergén csoportot kerülni, legalább átmenetileg (érdekes módon ez a 6 ételcsoport okozza az emberiség ételallergiás panaszainak nagyjából 85-90%-át). Minden egyes allergiás reakció össz (total) IgE emelkedéssel jár (az anafilaxiás sokk is), mely folyamat során citokinként HISZTAMIN keletkezik.

A 6 fő allergén tehát a következő:

• tejfehérje (főleg a kazein problémás)
• gluténtartalmú gabonák
• szója
• földimogyoró
• tojásfehérje
• bizonyos olajos magvak (a „bizonyos” szó az egyéni reakciót jelenti, azonban a legtöbb olajos mag antitápanyag-tartalma eleve tovább ronthatja bizonyos tápanyagok felszívódását, ez DAO-enzim hiány esetében nemkívánatos jelenség).

A 6 fő allergén kerülése „Hisztamin-érzékenyek integratív étrendi protokolljában”‘™ mindenképp és minden körülmények között indokolt és javallott is. Mindennek lehet még egy igen hatékony kiegészítése: ha az Érintett rendelkezik egy saját ételallergia panellel is (IgE). Kertész Niki mindezt saját Gyermekei példáján tanulta meg és ez nagyon jó kiegészítés lehet többek között pollenasszociált kereszt- vagy ételallergiák esetén, pl.: Nyírfapollen allergia és alma; Fekete üröm allergia és zeller, stb.

Amennyiben személyre szabottak szeretnénk maradni, a fő allergének kerülésén túl mindenképp ajánlott egy össz (total) IgE-szintet és egy ételallergia panelt nézetni hisztamin-érzékenység gyanúja esetében, mint abszolút minimum. Fontos megjegyezni, hogy az allergia-tesztek eredményei mindig egyediek, tehát ha valaki allergiás a banánra, ez nem jelenti azt, hogy általánosságban minden hisztamin-érzékenyre ugyanez igaz…

2. A leggyakrabban laborral diagnosztizált hisztamin-probléma a DAO-enzim hiánya (érdemes is megnézetni). A hisztamint a diaminoxidáz (DAO) enzim és a hisztamint bontó metiltranszferáz (HRMTF) enzim bontja.

A DAO enzim főleg a vékonybélben (!), májban és fehérvérsejtekben található, a placenta képes belőle hihetetlen mennyiséget termelni, tehát ha valakinek a várandósság alatt emelkedett hisztaminszinttel együtt járó panaszai mutatkoznak (pl. ekcéma vagy csalánkiütés), akkor ott évtizedek óta óriási egyensúlytalanságok „bújnak” meg a háttérben és ez már a születendő gyermeket is komolyan érinteni fogja (metilációs zavarok, pl. ADHD). Meg kell jegyeznünk, hogy a DAO-enzim hiánya egyben (vagy nem más, mint) tápanyaghiányos civilizációs probléma, ugyanis a stressz és stresszgátló hormonok szintézise nagyjából ugyanazokat a mikrotápanyagokat igényli, mint a DAO-enzim! Mindezekből kifolyólag az erős hisztamin-érzékenység is akkor bukkan a felszínre, mikor a stresszrendszer bedőlt…

Ez számunkra nem jelent mást, mint azt, hogy a következő mikrotápanyagok totális hiánya van a háttérben, azaz hiányoznak a DAO-enzim co-faktorok:

• C-vitamin (kis mennyiséggel semmire sem megyünk és csak megfelelő, pl. szinergikus változatok működnek).
• Cink (olyan dózisban, ami már rezet is igényel, a DAO-enzim igen rézigényes biogén amin-„bontó”)
• Magnézium
• B6-vitamin (kizárólag előmetilált forma, azaz p-5-p)
• tapasztalataink szerint (amiből van bőven) sokat segít a humin- és fulvosavak használata, a molibdén, a vékonybél-baktériumok pótlása és támogatása, valamint a bél hisztamintartalmának csökkentése mikronizált zeolitkészítménnyel.

És itt nem áll meg a történet, mert számos hatóanyag jelentősen csökkenti a DAO enzim működését:

• Alkohol és bizonyos gyógyszerek egész sora
• Béldiszbiózis okozta ideiglenes DAO-enzim hiány, mely fruktózfelszívódási zavarban igen gyakori!
• DAO enzimet blokkoló gyógyszer-hatóanyagok: (ezt inkább most nem sorolom fel, igen sok ismert)
• Fájdalom- és gyulladáscsökkentők: (utána lehet olvasni, a google gyorsan kidobja)

Külön ki kell térnünk az acetaldehidre, mely az alkohol bomlásterméke:

az alkoholos italok (bor, sör, pezsgő) nem csak magas hisztamintartalmúak lehetnek, de ugyebár blokkolják a DAO enzim aktivitását is. Aki emellett veleszületetten kevesebb acetaldehid-dehidrogenéz enzimet termel, annak ebben az ördögi körben kész is a katasztrófa… ha kipirosodunk egy kis bortól, akkor vagy menjünk laborba egy DAO-enzimszintet nézetni vagy sürgősen szerezzünk be megfelelő minőségben a fenti mikrotápanyagból…

A mai cikk végén még megjegyezném (mielőtt a MASZTOCITÓZISSAL, a BÉLBEN TERMELŐDŐ hisztaminnal és a hisztaminliberációval legközelebb befejezzük „Hisztamin-érzékenyek integratív étrendi protokollja”‘™ sorozatunkat), hogy a DAO enzim az idegrendszer számára NEM elérhető, azaz, amennyiben a hisztamin-érzékenység idegrendszeri panaszokat okoz (márpedig tapasztalataink szerint a Lyme-kórral „diagnosztizáltak” igen komoly hányada nem Lyme-beteg, „csak” hisztamin-érzékeny. Szemrángatózás, érzéskiesések, végtag-bizsergés, stb.), akkor a metilációs egyensúlyok további, konkrét támogatása indokolt (pl. B12 kúra), nem lesz kielégítő a DAO-enzim támogatás, sem a megfelelő, hypoallergén + alacsony FODMAP (fruktózfelszívódási-zavar) étrend…

Folytatjuk…
Bartha Ákos

https://www.facebook.com/TaplalkozasBeallitas/photos/a.504923602891742/1517493828301376/