Alacsony FODMAP bélegészség online program
Tanulj házilag fermentálni Müller Ildivel! – videó workshop
Alkalmazott táplálkozástudományi továbbképzés – 2024. ősz
Gyömbéres-kurkumás karfiolkrémleves
A csípős hideg időben nagyon jól esik egy forró leves…
Hogyan együnk jót bárhányévesen?
Hogy közben a testünk és a szemünk is örül…
Álmaim(d) vegyes salátája
Fehérjeforrásként én legfőképpen szárnyast/főtt tojást javasolnék hozzá…
A rendszertelen alvási mintázatok és a cukorbetegség közötti összefüggés
Egy 84 421 fő bevonásával és 7 éves követéssel zajlott vizsgálat megállapította, hogy…
Mivel a meddőség okai felderíthetők és nagyrészt eredményesen kezelhetők, a lombikprogram a legvégső esetben jöhet csak szóba. Hazánkban viszont nemegyszer alapos kivizsgálás nélkül, „futószalagon” küldik a pácienseket lombikkezelésre – állítja Czeizel Endre genetikusprofesszor.
– Ne értsük félre egymást: én a lombikbébimódszert az orvosi csúcstechnológia egyik nagy sikerének tartom, és azt gondolom, hogy nemcsak a meddőségek kezelésében, hanem a genetikai ártalmak megelőzésében is óriási előrelépést jelent. A baj csak az, hogy a nemzetközi szakirodalom szerint, mivel ez az egészségre feltétlenül ártalmas módszer lehet, ezért nagyon meg kell fontolni, hogy mikor alkalmazzák. A módszernek igazából két elfogadott javallata van: ha a nőnek kétoldali petevezeték-elzáródása van, vagy a férfinek ötmilliónál kevesebb ondósejtje van – ugyanis ebben a két esetben a kötelező, lombikot megelőző öt inszemináció nem megvalósítható. Két éve voltam Veronában egy nemzetközi konferencián, ahol alapvetésként kezelték: ha valaki lombikra szorul, akkor ott kizárt a természetes fogantatás. Ehhez képest én Magyarországon tavaly hét olyan házaspárral is találkoztam, akik már lombikoltak, aztán különböző, például anyagi okokból ezzel felhagytak, és utána természetes úton lett gyermekük. Ez számomra azt mutatja, hogy mi még nem igazán követjük azt a nemzetközi gyakorlatot, miszerint csak végső esetben szabad a lombikmegoldáshoz fordulni, amikor minden más lehetőség kizárt.
– Három olyan dolog van, ami gondot okoz. Az első az, hogy vannak olyan asszonyok, akik a nagyon erős hormonkezelésre kórosan reagálnak, ezt hiperstimulációnak hívjuk. Sok petesejtre van szükség, ezért nagyon sok hormont kapnak; de vannak nők, akiknek ettől szinte felrobban a petefészkük. Emiatt Magyarországon is volt halálozás. A második: akivel öt lombikkezelést végigcsinálnak, az a nő korábban klimaxol, mert olyan mértékben meríti ki a petefészek a kapacitását, a meglévő petesejteket. Harmadszorra pedig gondoljon bele: egy természetes fogantatásnál egy férfinek 300 millió ondósejtje használódik fel – míg a nő 2 millió petesejttel indul neki az életnek – azért, hogy mindig a legjobb ondósejt és a legjobb petesejt találjon egymásra. Na most egy ilyen mesterséges beavatkozás után az orvos azt a petesejtet és ondósejtet használja, ami éppen akkor adódik. Ezért 50 százalékkal több a fejlődési rendellenesség, bár ezt sem tanácsos dramatizálni, hiszen ha 4 százalékos általános fejlődési rendellenességgel számolunk, akkor a lombikbébiknél az arány 6 százalék. Ez a három dolog az, amivel mindenkinek tisztában kellene lennie, aki erre az egyébként fantasztikus módszerre vállalkozik.
– Így van. Viszont azt is el kell mondani, hogy a nyugati országokban már az a gyakorlat, hogy mielőtt beültetik a kis magzatkezdeményt, megvizsgálják azt. Mondjuk 32-64 sejtes stádiumban mindegyik megtermékenyített petesejtet meg lehet genetikailag vizsgálni: mivel ezek őssejtek, mindegyikből ki lehet venni egy-egy sejtet, és döbbenet, hogy 10 magzatkezdemény közül 8 eleve rossz, nem életképes, tehát azt nem kellene beültetni. Ha ugyanis csak a jókat ültetnék be, akkor nem 20-25 százalékos lenne a lombikkezelés sikere.
– Amikor azt mondom, hogy Magyarországon nem tartjuk be a nemzetközi szabályokat, akkor ebben nemcsak a lombikbébi-központok lehetnek felelősek, hanem a páciensek is. Sajnos gyakori, hogy amikor egy páciens eljut odáig, hogy gyereket akar, és az természetes módon nem jön össze – hiszen ez átlagosan 3–8 hónapot igénylő folyamat –, akkor kétségbe-esik, mert ő azonnal, gyorsan akarja, és automatikusan a lombikmódszerhez folyamodik. Pedig ilyenkor először egy nagyon részletes kivizsgálás kellene, meg kellene találni az okát, hogy miért nincs gyerek – akkor tudnánk, hogy ki az ellenség, és kivel kell harcolni. Ezzel szemben a páciensek elkerülnek az intézetekbe, ahol viszonylag könnyen eljuthatnak a lombikprogramig. Azt is ki kell mondani, hogy a magyar egészségügy nagy gondban van, a lombikmódszer pedig egyike a jövedelmező beavatkozásoknak.
– Nézze, az, hogy Kaáli doktor 1992-ben megalapította az első meddőségi klinikát, és el tudta azt intézni, hogy Magyarországon páronként öt beültetést fizetnek, tiszteletet érdemel, de közben Európa más országaiban általában csak egy beültetést – kivéve egy országot, ahol hármat – fizet az egészségbiztosító. Meg kellene találnunk az egyensúlyt az orvosi alapszabályok és a páciens segítése között.
Ha egy év alatt természetes módon nem jön össze a baba, akkor – én úgy hívom – nehezített fogamzás esete áll fenn. Ilyenkor hét vizsgálatot feltétlenül el kell végezni:
Ha mindezeken a vizsgálatokon végigmegyünk, akkor 100 párból 90-nél meg tudjuk mondani, hogy mi az ok, és eredményesen tudunk harcolni ellene. Magyarul, orvostudományi szempontból minden lehetséges eszközzel a természetes fogamzás lehetővé tételén kell munkálkodni, és csak legvégső esetben szabadna szóba jönnie a mesterséges megtermékenyítésnek.
– Igen, általában 16-20 petesejtet vesznek le, hiszen a magzatkezdeményeket fagyasztva el lehet tenni. Magyarországon nemrég az egyik intézet elkezdte a preimplantációs genetikai szűrést (PGS), melynek célja, hogy a magzatkezdemények közül csak a jót ültessék be. Ez genetikailag is borzasztóan fontos, hiszen az én praxisomban például három Angelina Jolie-hoz hasonló asszony van. Angliában megengedik, hogy ilyenkor valaki a lombikbébi-módszerhez folyamodjon, és csak azt a sejtet ültetik be neki, amelyben nincs benne ez a hibás gén, és akkor a gyermeke megszabadulhat ettől a családi átoktól. Amikor a hazai intézmény elkezdte ezt a megelőző vizsgálatot végezni, egy másik intézmény feljelentette, és betiltatta ezt a vizsgálatot.
Forrás:http://www.hetek.hu/hatter/201306/czeizel_endre_genetikus_a_felesleges_lombikkezelesekrol
Még nincs fiókod? Regisztrálj Most!
Vissza a Bejelentkezéshez
Örülünk, hogy itt vagy, nézz körül!
A megadott e-mail címre küldjük az ideiglenes jelszavad
Biztosan törölni szeretnéd a Profilod?
Profil törlése
Sajnáljuk hogy így döntöttél. Reméljük, hogy mihamarabb viszonlátunk
Ha időben szeretnél értesülni aktuális eseményeinkről, aktiváld havi rendezvényértesítőnket!