A savcsökkentő gyógyszerek fokozzák a demencia kockázatát

A savcsökkentő gyógyszerek fokozzák a demencia kockázatát
2019.10.29.
2015-ben és 2016-ban közzétettek több mélységesen aggasztó tanulmányt amiben kimutatták, hogy a protonpumpa-gátlónak (PPI-nek) nevezett savcsökkentő gyógyszerek fokozzák a demencia (idős kori elbutulás) kialakulásának kockázatát (1-3).

Több féle PPI szernek figyelték meg a hatását, amelyek már rövid távú használat után is kognitív, azaz súlyos idegrendszeri károsodást váltottak ki (2). A protonpumpa-gátló szereket használó 75 éves vagy annál idősebb embereknél, 44%-kal megemelkedett a demencia, illetve az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata (1).

Érdekesség, hogy a savcsökkentőket szedő emberek 70%-ának nem is lenne rá szüksége és akár több ezer embernél elkerülhető lehetett volna a demencia, ha nincsenek túlhasználva ezek a gyógyszerek (vagy nem “felejtik rajta őket”). Ezzel a cikkel fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a protonpumpa-gátló szerek milyen rejtett hosszútávú veszélyt jelenthetnek az agyunk és teljes idegrendszerünk működésére. Továbbá közvetítjük azokat az alternatív lehetőségeket (pl. fermentált zöldségek és bizonyos gyógynövény-komplexek), amelyek hozzájárulhatnak pl. a gyomorégés tüneteinek enyhítéséhez anélkül, hogy fokoznánk a demencia és más egészségügyi problémák, pl. csonttörések, allergiás reakciók, veseelégtelenség és az agyvérzés kockázatát (5-10).


Források:
  1. Gomm W, von Holt K, Thome F, et al. Association of Proton Pump Inhibitors With Risk of Dementia: A Pharmacoepidemiological Claims Data Analysis. JAMA Neurol. 2016;73(4):410-6
  2. Akter S, Hassan MR, Shahriar M, et al. Cognitive impact after short-term exposure to different proton pump inhibitors: assessment using CANTAB software. Alzheimers Res Ther. 2015;7:79.
  3. Haenisch B, von Holt K, Wiese B, et al. Risk of dementia in elderly patients with the use of proton pump inhibitors. Eur Arch Psychiatry Clin Neurosci. 2015;265(5):419-28.
  4. Forgacs I, Loganayagam A. Overprescribing proton pump inhibitors. Bmj. 2008;336(7634):2-3.
  5. Kapadia CJ, Mane VB. Raft-forming agents: antireflux formulations. Drug Dev Ind Pharm. 2007;33(12):1350-61.
  6. Mandel KG, Daggy BP, Brodie DA, et al. Review article: alginate-raft formulations in the treatment of heartburn and acid reflux. Aliment Pharmacol Ther. 2000;14(6):669-90.
  7. Quartarone G. Gastroesophageal reflux in pregnancy: a systematic review on the benefit of raft forming agents. Minerva Ginecol. 2013;65(5):541-9.
  8. Strugala V, Avis J, Jolliffe IG, et al. The role of an alginate suspension on pepsin and bile acids – key aggressors in the gastric refluxate. Does this have implications for the treatment of gastro-oesophageal reflux disease? J Pharm Pharmacol. 2009;61(8):1021-8.
  9. Sweis R, Kaufman E, Anggiansah A, et al. Post-prandial reflux suppression by a raft-forming alginate (Gaviscon Advance) compared to a simple antacid documented by magnetic resonance imaging and pH-impedance monitoring: mechanistic assessment in healthy volunteers and randomised, controlled, double-blind study in reflux patients. Aliment Pharmacol Ther. 2013;37(11):1093-102.
  10. Tytgat GN, Simoneau G. Clinical and laboratory studies of the antacid and raft-forming properties of Rennie alginate suspension. Aliment Pharmacol Ther. 2006;23(6):759-65.

Ha időben szeretnél értesülni aktuális eseményeinkről, aktiváld havi rendezvényértesítőnket!