A fruktóz és gyermekkori asztma kapcsolata

A fruktóz és gyermekkori asztma kapcsolata
2020.11.24.

Nagy mennyiségű szabad fruktóz (gyümölcscukor): almalé, magas fruktóztartalmú kukoricaszirup és a gyermekkori asztma közötti kockáza

Háttér: A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy a gyermekkori asztma előfordulásának megmagyarázhatatlan megduplázódása és annak folyamatos emelkedése összefüggésbe hozható a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup (HFCS) elterjedésével az USA-ban. Az üdítőitalokban használt HFCS magasabb fruktóz/glükóz aránnyal rendelkezik, mint korábban bármilyen ételféleség. Ehhez még hozzájön a gyermekek édes íz preferenciájában történő változás is, miszerint szívesebben fogyasztanak narancslé helyett üdítőket vagy almalevet. Az almalé fruktóz/glükóz aránya természetes módon is magas (≥2: 1). Tehát a gyermekek nagy mennyiségű szabad fruktózt fogyasztanak (acelluláris szénhidrát), és a fruktóznak ezen típusa felszívódási problémákhoz is kapcsolódik. A fel nem szívódott szabad fruktóz a bélben reagálhat az étrendi fehérjékkel, így immunogéneket képeznek, amelyek kötődnek az asztmát közvetítő receptorokhoz és/vagy megváltoztatják a bélflórát a tüdőbetegségekhez kapcsolódó mikróba-összetétel irányába. Tanulmányunkban azt a hipotézist vizsgáljuk, miszerint a túlzott szabad fruktóz-fogyasztás gyermekkori asztma kockázata között összefüggés van.

Módszerek: 12-30 hónapos gyermekek üdítő-, sport- és gyümölcsital, valamint 100%-os gyümölcslé fogyasztási gyakoriságát vizsgáltuk.

Eredmények: A 100% gyümölcslé, üdítő-, sport- és egyéb gyümölcsitalok és ezek bármilyen kombinációjának nagy mennyiségű fogyasztása 2 – 3,5-ször (!) nagyobb kockázattal járt az asztma előfordulásában!

Következtetések: Tekintettel ezekre az eredményekre, valamint a korábbi kutatások és esettanulmányok bizonyítékaira, erősen feltételezhető, hogy az üdítő- és sportitalok, valamint a 100%-os gyümölcslevek fogyasztása kétszer magasabb kockázatnövelő hatása például az almalé magas fruktóz/glükóz arányához köthető, továbbá, hogy az üdítő-, sport- és egyéb gyümölcsitalok fogyasztásával járó 2,5 – 3,5-szörös kockázatnövelő hatás a HFCS-ben (kukoricaszirup édesítő) lévő magas szabad fruktóz tartalom miatt van.

Nyilvánvalóan ez a folyamat annál erősebb, minél rosszabbul tolerálja valaki a FODMAP-okat (fermentálódó szénhidrátok, pl. fruktóz és laktóz) és/vagy béldiszbiózis áll fent gyenge immuntoleranciával.

Forrás:

Luanne R DeChristopher, Katherine L Tucker. Excess Free Fructose, Apple Juice,High Fructose Corn Syrup and Childhood Asthma Risk – The National Children's Study. Nutr J. 2020 Jun 23;19(1):60.

Ha időben szeretnél értesülni aktuális eseményeinkről, aktiváld havi rendezvényértesítőnket!