Szerintetek hol járunk időben a következő idézetek kapcsán?

posted in: Cikkek | 0

“Az ipari élelmiszerek világában nem mindig egyszerű a betegségek okainak nyomára bukkanni. Ugyanis az allergiáknál és a többi élelmiszer-túlérzékenységnél az adalékanyagok dzsungelében a kutatók gyakran csak detektívszimattal ta­lálják meg a kiváltó okokat.

Egyre többek számára válnak az élelmiszerüzletek egészsé­güket veszélyeztető helyekké. A népesség 5-15%-a szenved különböző élelmiszer-allergiákban… a gyermekek 42%-a szenvedhet rejtett allergiákban – állapítja meg a müncheni Haunerschen Gyermekkórház tanulmánya. Az élelmiszer-allergiák közül pedig számosat fel sem ismernek. Arnold Hilgers düsseldorfi allergiaspecialista feltételezése szerint a németek 30%-a az allergiáknak vagy „intoleranciának” egy új formájában szenved. Ez gyakran rejtve marad, mert a reakciók 90%-a – a szakértők becslése szerint – mint elhúzódó túlérzékenység vagy „álcázott” aller­gia jelentkezik. Az orvos gyakorta nem az ételre vagy élelmiszeripari adalékokra gondol az okok keresésénél, hanem egészen másra tippel: „Ha az em­ber nem azután kutat, akkor nem is találja meg” – véli Dr. Steurich allergológus.

…újabb felismerések: freiburgi és hannoveri allergológusok vizsgálatai szerint, amelyek eredményeit szaklapokban publikálták, a kiütéses („urticaria”) esetek 31%-a vezethető vissza valamely élelmiszer-adalékanyagra. A gyer­mekkori neurodermitis okozói is lehetnek adalékanyagok – derül ki számos vizsgálatból.

A természetes és mesterséges közti határt a mesterséges természetességek korában nem olyan egyszerű meghúzni. Ha a „természetes aromák” fűrészporból nyerhetők, és a technológiailag jól idomított szója-ingrediensek, mogyorórészecskék és savófrakciók keverednek az ételbe, akkor lassacskán min­den igazán műnek tűnik. Különösen ha az adalékanyagok valamikori természetes alapanyagból átalakítva teljesen meg­lepő formákban kerülnek ismét beépítésre az élelmiszerekbe, váratlanul megnő az allergiák kiváltódásának veszélye.”