Alacsony FODMAP bélegészség online program
Tanulj házilag fermentálni Müller Ildivel! – videó workshop
Alkalmazott táplálkozástudományi ismeretek – 2022.10.07.
Inzulinrezisztencia komplexen, de másképpen.
C-vitamin és cukorbetegség
A c-vitamin és cukorbetegség összefüggéseiről…
Bartha Ákos a Fáklya Rádióban 2. rész (podcast)
Hallgassátok az Ákossal készült podcast 2. részét a Fáklya Rádión…
Tápanyagdús nyári ebéd/vacsora + desszert recept
Amikor nagy a meleg és nincs kedvem a forró tűzhely mellett túl sokat állni…
Bartha Ákos a Fáklya Rádióban 1. rész (podcast)
Hallgassátok az Ákossal készült PODCAST 1. részét…
Kellőképpen tisztázott tény az úgynevezett erdő- és mezőélés, valamint a halászat jelentősége az akkori táplálkozásban. Az országban a 19. századi nagy vízrendezési munkákig rengeteg a vadvíz, ezernyi tó, zsombék, nádas, morotva és hatalmas erdőségek váltják egymást. A paraszti népesség asztalán is nagy hányadban szerepelnek a halfogásból, gomba- és tojásgyűjtögetésből szerzett ételek. Közvetett demográfiai adatokból és külföldi utazók beszámolóiból emellett arra lehet következtetni, hogy (a gabonafélékkel ellentétében) igen jelentősek az erdő-, mező- és ártérhasználatból származó betevő falatok (hal, vadhús, szürkemarha, mangalica, gombák, hagymák, gyökerek stb). Emellett köziratokból tudjuk, hogy egészen a XIX. század derekáig komoly falupolitikai kérdésnek számított az erdőhasználat, a sertéstartás és a gombaszedés jogának megújítása a földesurakkal.
Hozzáteszem, hogy például a burgonya, mint népélelmezési cikk, szinte ismeretlen az országban (az 1800-as években kezd terjedni, II. József adókedveszményei után)! Ha pedig mindemellett a történelmi földhasználat adatait összevetjük a gabonafélék termesztéséhez szükséges agronómiai feltételekkel, akkor elenyésző volt azoknak a területeknek a nagysága, amin értelme lett volna gabonát termeszteni (voltak persze ilyenek, de nem sok). Erre nem volt társadalmi kényszer sem, hiszen, mint látjuk, voltak bőségesen ételt biztosító erdők, legelők, árterületek elviselő gyümölcsösök, morotvatavak… sorolhatnánk. 150-200 év sem telt el azóta!
A hazai élelmiszerviszonyok kapcsán… egy kis ízelítő abból, hogy milyen kiváló “élelmiszeripari” tudás és értékek birtokában voltunk és vagyunk (remélhetőleg leszünk is) Mi magyarok.
Például a sertéstenyésztés (mangalicáról beszélünk első sorban) hazánkban egészen a 18. század végéig vad-félvad tartásban zajlott… erre mondhatnánk, hogy ez csak egy dolog… igenám, de állattartó ismereteinket és a magyar sertéstenyésztés akkori erejét jelzi a következő tény:
No ezért kellene a továbbiakban nagyon-nagyon erősen támogatni ezeket az értékeket, mert jelenleg nem állunk valami fényesen és mindez engem személy szerint aggodalommal tölt el… nem beszélve arról, hogy a magyar sertéscombból készült, nyersen szárított sonkát vesszük vissza 3-szoros áron Spanyolországból…
Még nincs fiókod? Regisztrálj Most!
Vissza a Bejelentkezéshez
Örülünk, hogy itt vagy, nézz körül!
A megadott e-mail címre küldjük az ideiglenes jelszavad
Biztosan törölni szeretnéd a Profilod?
Profil törlése
Sajnáljuk hogy így döntöttél. Reméljük, hogy mihamarabb viszonlátunk
Ha időben szeretnél értesülni aktuális eseményeinkről, aktiváld havi rendezvényértesítőnket!
"RÉS A PAJZSON" 2022.06.03.
Bartha Ákos táplálkozás-kutató előadása a pajzsmirigyműködés és a táplálkozás összefüggéseiről. Pajzsmirigy problémák kezelése természetes módon!
NutriBalance kedvezmény:
kuponkód: NB0603