Ebben az összefoglalásban tisztázzuk a rostok fogalmát és azok jelentőségét inzulinrezisztencia esetén.

A rostok két nagy csoportba sorolhatók: a vízben oldódó, tehát vízoldékony; és a vízben oldhatatlan rostokra. Ez utóbbiak, többnyire a széklet volumenét növelik, némileg segítve annak a belekben történő, megfelelő mozgását és kiürülését (ilyen pl. a korpa).

Valójában a rostoknak az egészségünkre gyakorolt pozitív hatásai elsősorban a vízoldékony rostokhoz köthetőek.

Ilyenek például a rezisztens keményítők, a pektin (pl. alma héja) vagy az arabmézga, részben hidrolizált guargumi és az arabinogalaktán. Ezek vizet kötnek meg, viszkózus gélt képeznek, a vékonybélben a koleszterinben gazdag epesavakat is megkötik, így kevesebb másodlagos koleszterin/epesav szívódik fel, ezáltal csökkenheti a koleszterinszintet. Emellett az étvágy mérséklésében, a telítettség érzés kialakulásában is szerepük van. (1,2)

Számos tanulmány összefüggést talált inzulinrezisztencia esetén a magas vízoldékony rostbevitel és a megnövekedett inzulinérzékenység között. (3,4,5,6) Például egy 264 nő részvételével végzett vizsgálat során kiderült, hogy azoknak, akiknek a szervezete jobban bontja a különböző vízoldékony rostokat, az inzulinrezisztencia szintje lényegesen alacsonyabb volt. (5) A vízoldékony rostok segítenek táplálni a bélben lévő barátságos baktériumokat is, amelyek a megnövekedett inzulinérzékenységhez kapcsolódnak. (7,8,9)

A különféle élelmi, vízoldékony rostokat nagy mennyiségben tartalmazó ételek a zöldségek, például a:

• kelbimbó,
• répa,
• cukkini,
• lencse,
• zabpehely,
• édesburgonya

.. és persze néhány gyümölcs is, mint a

• banán,
• áfonya,
• birsalma.

Valamint növelhetjük egyes ételek rezisztens keményítőtartalmát úgy, ha főzés után visszahűtve is fogyasztjuk őket: sushi-szerű rizs, hideg burgonyasaláta vagy kukoricatortilla. Erről a témáról számtalanszor írtunk már, például itt is: https://taplalkozasbeallitas.hu/a-vastagbelben…/

Összefoglalva: A vízoldékony (prebiotikus) rostok fogyasztása számos egészségügyi előnnyel jár. Rendszeres fogyasztásukkal jelentősen befolyásolható az inzulinrezisztencia; és táplálják a vastagbélben lévő, barátságos baktériumokat (mikrobiom), mely két, önmagát jelentősen támogató tényező.

A napi rostbevitelt remekül meg lehet támogatni pl. ezen termékünkkel!

Források:

1. Ho, Kok-Sun et al. “Stopping or reducing dietary fiber intake reduces constipation and its associated symptoms.” World journal of gastroenterology vol. 18,33 (2012): 4593-6. doi:10.3748/wjg.v18.i33.4593
2. Lattimer, James M, and Mark D Haub. “Effects of dietary fiber and its components on metabolic health.” Nutrients vol. 2,12 (2010): 1266-89. doi:10.3390/nu2121266
3. Yu, Kang et al. “The impact of soluble dietary fibre on gastric emptying, postprandial blood glucose and insulin in patients with type 2 diabetes.” Asia Pacific journal of clinical nutrition vol. 23,2 (2014): 210-8. doi:10.6133/apjcn.2014.23.2.01
4. Anderson, James W et al. “Health benefits of dietary fiber.” Nutrition reviews vol. 67,4 (2009): 188-205. doi:10.1111/j.1753-4887.2009.00189.x
5. Charity B Breneman, Larry Tucker; Dietary fibre consumption and insulin resistance – the role of body fat and physical activity; Br J Nutr. . 2013 Jul 28;110(2):375-830 6.
6. Yeong Rhee, Ardith Brunt; Flaxseed supplementation improved insulin resistance in obese glucose intolerant people: a randomized crossover design; Nutr J. 2011 May 9;10:44.7.
7. Andrea M. Caricilli and Mario J. A. Saad; The Role of Gut Microbiota on Insulin Resistance; Nutrients. 2013 Mar; 5(3): 829–851.8.
8. Pedersen, Helle Krogh et al. “Human gut microbes impact host serum metabolome and insulin sensitivity.” Nature vol. 535,7612 (2016): 376-81. doi:10.1038/nature18646
9. Boulangé, C.L., Neves, A.L., Chilloux, J. et al. Impact of the gut microbiota on inflammation, obesity, and metabolic disease. Genome Med 8, 42 (2016). https://doi.org/10.1186/s13073-016-0303-2