Omega-3 zsírsavak étrendi jelentősége gyulladásos és autoimmun betegségek esetében.

A zsírsavak közül az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA) azok, amik a legerősebb immunmoduláns szereppel bírnak, és az omega-3 zsírsavak közül is az állati eredetű eikozapentaénsav (EPA) és dokozahexaénsav (DHA), melyek az alfa-linolsavhoz (ALA, pl. lenmag olaja) képest biológiailag a leghatékonyabbak. Állatkísérletekben és klinikai tanulmányokban is arra a következtetésre jutottak, hogy az omega-3 zsírsavaknak komoly gyulladáscsökkentő hatása van, így jól alkalmazhatóak a gyulladásos és autoimmun betegségeknél.

A szív-, és érrendszeri betegségek, a depresszió, az öregedés és daganatos betegségek esetében mind megemelkedik az úgynevezett interleukin 1 (IL-1)-szint, ami egy gyulladáskeltő citokin. Ehhez hasonlóan az artritisznél, a Crohn-betegségnél, a fekélyes vastagbélgyulladásnál, a lupusznál is mind magas az IL-1 szint és a gyulladáskeltő leukotrién LTB(4) szintje, melyet többek között az omega-6 zsírsavak túlsúlya idéz elő.
Több gyulladásos és autoimmun betegséggel kapcsolatos klinikai tanulmányban vizsgálták az Omega-3 fogyasztásának pozitív hatását: Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás, reumás arthritisz, pikkelysömör, lupusz, szklerózis multiplex és migrénes fejfájás… Sok placebo kontrollált kutatásban úgy találták, hogy még a halolaj is jelentősen csökkentette a betegség aktivitását és a gyulladáscsökkentő gyógyszerek mennyiségét is komolyan lejjebb tudták vinni.
Nem beszélve azokról a kiváló eredményekről, mikor az étrend omega-3_omeg-6 aránya is megváltoztatásra került (Táplálkozás-Beállítás zsírsav-profil)… és mindez csak az egyik nagyszerű és komplex gyulladáscsökkentő étrendi összetevő! Van még legalább 5…

Egy érdekes megjegyzés: orvosi adatbázisok adatai szerint több kutatás és pozitív eredményű publikáció született az omega-3 zsírsavak étrendi jelentőségéről, mint magáról a dogmatikusan elfogadott „táplálkozási piramisról”… 🙂

Forrás: J Am Coll Nutr. 2002 Dec; 21(6):495-505. Simopoulos AP