Omega-3-bevitel és a termékenység támogatása (férfiaknál):

A spermasejtek membránjai nagy mennyiségben tartalmaznak omega-3 és omega-6 zsírsavakat, amelyekre a spermiumok optimális rugalmasságához és mozgásához van szükség (1, 2). Mivel az omega-3 (ezen belül DHA) a leggyakoribb zsírsav, amely a spermium sejtjeinek membránjában található, úgy vélik, hogy domináns szerepet játszik a spermiumok teljesítményében (1, 2). Sajnos a nyugatias, modernizált étrend (beleértve a gyorsétterem generációkat) általában nagy mennyiségű omega-6 zsírsavat és viszonylag kevés vagy nem megfelelő omega-3-at tartalmaz. A magas arányú omega-6 fogyasztás az omega-3-al szemben egészségtelen omega-3 egyensúlyhoz vezethet – ez a tényező számos egészségügyi problémához kapcsolódik, beleértve a spermiumok vitalitásának romlását (1, 3).

Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a termékenységi problémákkal küzdő férfiaknál jóval magasabb az omega-6 arány az ideálishoz képest: alacsonyabb az omega-3 szint a vérben és az ondóban is, valamint az arachidonsav vérkoncentrációja megnövekedett a termékeny férfiakhoz képest (4).

Az a tény, hogy az alacsony omega-3 ellátottság és a reprodukciós egészség közötti összefüggéseket számos tanulmány dokumentálta, felveti a kérdést, hogy az omega-3 zsírsavak milyen mértékben segíthetik elő a termékenységi problémákkal küzdő férfiak reprodukciós sikerét. Egy nemrégiben, 2019-ben készült metaanalízis eredményei szerint a válasz: JELENTŐS MÉRTÉKBEN (5). Bővebben: ez a közel húsz éves kutatás metaanalízise azt mutatta, hogy az omega-3 zsírsavak pozitívan befolyásolják a spermiumok motilitását a termékenységi problémákkal küzdő férfiaknál (5). Tekintettel arra, hogy a spermiumok mozgékonysága a spermiumok teljesítményének és vitalitásának egyik legfontosabb tényezője, meglehetősen biztató az a megállapítás, hogy az omega-3 zsírsavak magasabb bevitele támogathatja a fogantatást.

Szabó Dániel Kollégánk
A KÉPEN EGY ADAG TŐKEHAL-MÁJ LÁTHATÓ (omega-3-ban gazdag étel).

Források:

1. Zalata AA, et al. Mol Hum Reprod. 1998 Feb. 4(2): p. 111-8.2.
2. Hishikawa D, et al. FEBS Lett. 2017. 591(18): p. 2730–2744.3.
3. Simopoulos AP. Biomed Pharmacother. 2002. 56(8): p. 365-79.4.
4. Safarinejad MR, et al. Clin Nutr. 2010. 29(1): p. 100-5.5.
5. Hosseini B, et al. J Diet Suppl. 2019. 16(2): p. 245-256.