A bélhám sérülései autoimmun-folyamatok elindulását eredményezhetik (nem beszélve az áteresztő bélről). Komolyabb gyógyszer mellékhatások, antibiotikumok vagy a gabona-félékben jelenlévő glutén a bélflóra összetételének jelentősebb változását kiváltó eseményekként a mucosa (nyálkahártya, bélhám) sérülését eredményezhetik, amik az addig rejtett lisztérzékenységnek ill. egyéb autoimmun-folyamatoknak nyithatnak kaput.

Többek között Dr. Alessio Fasano kutatásait tartom szem előtt ebben a témában (mint több másik autoimmun szakértő). Mindezen eredményeket azonban saját laborvizsgálati kutatásaink is alátámasztják.

A glutén adaptív és öröklött immunválaszt indukál. A glutén részleges lebomlása glutén peptideket eredményez (és más ópiátokat is), amelyeket az ún. Transzglutamináz módosít és így már kötődik a HLA-DQ2 vagy a HLA-DQ8 sejtfelszíni receptorokhoz (ajtócskák a sejteken) és igen erős T-sejt választ indukál (kezdetben Th-1-est)… amely ugye további autoimmun-folyamatok kiindulási pontja. Ráadásul a glutén IL-15-öt is indukál (gyulladásokat létrehozva), mely kapcsolódás hatására a bélhámsejtek elpusztulnak!

A HLA-DQ2 és a HLA-DQ8 genetikai prediszpozíciót jelent ebben a kérdésben… és a magyar lakosság 30-50%-a rendelkezik ezekkel a génekkel! Magyarul idehaza minden 2.-3. ember gluténérzékeny génekkel rendelkezik, mely látens lisztérzékenység, csendes lisztérzékenység formájában megbújik a háttérben…

A lényeg viszont például az, hogy a glutén ellen termelt antitesteket a megfelelő helyen keressük. A vérvizsgálat nem a megfelelő hely minderre, ott csak az igen manifest gluténérzékenység jelenik meg.

A fentieknek megfelelően jóval magasabb az érintettség ezen a területen, mint arról a szakmai és nem szakmai közvélemény információkat kap… legtöbben csak a jéghegy csúcsát látják!