1. Az egyik legkomolyabb ilyen kockázati tényező (ezért említjük az első helyen) az anya antibiotikum használata a terhesség alatt (vagy akár már azt megelőzően is).

Teljesen mindegy, hogy milyen okból fordul elő, de ha az anya például a Streptococcus B baktériumtörzsek, vagy egyéb fertőzések ellen (mondjuk teljesen felesleges óvatosságból) antibiotikumokat szed, az egész biztosan negatív hatással lesz mind az anya, mind a csecsemő bélflórájára.

Több tucat tanulmány bebizonyította már, hogy az anya bélflórája alapvetően és nagyon hosszútávon határozza meg a gyermek emésztőrendszerének egységét és épségét (egyes kutatások szerint mindez a fejlődési szakasz minden pontján komoly jelentőséggel bír, nemcsak a szüléskor).

A legjelentősebb baktérium-kolonizáció ugyanis akkor történik meg, amikor a megszületendő gyermek áthalad a szülőcsatornán és közvetlen kapcsolatba kerül az anya hüvely-, és ezen keresztül teljes bélflórájával, ami … fogalmazzunk úgy, hogy az „alaplenyomata” lesz a csecsemő bélflórájának és emésztőrendszerének…

Mindezekből kifolyólag nagyon fontos, hogy akiknek gyermekvállalási céljaik vannak, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy optimalizálják bélflóra általános állapotát már a teherbeesés előtt. Ez lenne a legideálisabb, a megelőzés és az immunrendszer szempontjából is. Ebben ugyanis óriási „erő” rejlik… valamint mindenképp jó hír, hogy sohasem késő erre odafigyelni (terhesség előtt, alatt, után)… akár a megfelelő étrend segítségével, akár terápiás hatékonyságú pre- és probiotikumok pótlásával…

2. A második tényező maga a szülés módja.

A császármetszéssel született gyermekek bélflóra nagyon erősen eltér és sokkal kevésbé optimális (számos saját laborvizsgálatunk is bizonyítja mindezt), mint azon gyerekek esetében, akik hüvelyi úton születtek. Ennek fő oka az, amit már az előbb is említettünk. Függetlenül attól, hogy a kolonizáció a bélben kezdődik vagy esetleg már a méhben is elindul, nem kétséges, hogy a legfontosabb baktériumtörzsekhez (pl. a Bifidobaktériumok) a szülőcsatornában kell hozzájutnia a babának.

Amennyiben ugyanis a csecsemőt műtétileg hozták világra, akkor az első bakteriális „kapcsolatfelvétel” alapvetően a kórházi környezetben jelen lévő baktériumokkal történik meg (és ez számos antibiotikum-rezisztens és opportunista törzset takar, pl. Clostridiumok), ami nagyon más, mint azok a baktériumok, melyek az anya emésztőrendszerét kedvelik. Jónéhány vizsgálat megállapította, hogy azon csecsemők körében, akik császármetszéssel jöttek világra, nagyobb valószínűséggel alakul ki elhízás, 1./2. cukorbetegség és egyéb anyagcsere-folyamatokhoz köthető egészségügyi problémák az élet későbbi szakaszában.

Ez a pont nem a sürgősségi császármetszés ellen szól (véletlenül sem), és azt sem szeretnénk sugallni, hogy mindezzel bármi probléma lenne, azonban a császármetszések száma statisztikailag is igen drasztikus emelkedést mutat az elmúlt évtizedekben, minden bizonnyal figyelmen kívül hagyva néhány kutatási eredményt…

Folytatás a következp részben..!