Ezek azok a kihívások, amik nem festenek túlságosan szép képet a jövőbeni koronavírus (COVID-19) kilátások kapcsán idős korban (ha nem fókuszálunk a megelőzés megfelelő formáira):

„… szignifikáns összefüggést sikerült kimutatni a nagyobb energiafelvétel (kcal) és a nagyobb BMI között. Eközben a felnőttek átlagos energiafelvétele meghaladja egy mérsékelt életmódú felnőtt energiaszükségletét, kifejezetten a középkorú férfiak esetében. Az energiaegyensúly oldaláról nézve kiemelendő, hogy a magyar gyermekek – elsősorban a tinédzserkorhoz közeledve – és felnőttek fizikailag inaktívak, így nagyobb figyelmet kell (kellene!) fordítani a fizikai aktivitásnak megfelelő energiafelvétel mértékére is.”

„A serdülőkorú fiataloknál már romlanak a mutatók, mindössze egyharmaduk mozog rendszeresen, míg felmérési eredménytől függően a felnőttek csupán 5-15%-áról mondható el, hogy rendszeresen sportol (!). Ezzel párhuzamosan a passzív tevékenységekkel töltött órák száma növekszik…”

„Mindkét korosztályban az ételek és az italok utólagos édesítéséből származik a cukorfelvétel legnagyobb hányada. A gyermekek egynegyedének élelmirost-felvétele a kritikus határérték (kisebb, mint az ajánlott felvétel 70%-a) alatti, … „

„A különböző korosztályú gyermekek és felnőttek felméréseinek eredményeit összevetve egyértelműen látszik, hogy a helytelen táplálkozási szokások „öröklődnek”, – mint a hozzáadott cukor fogyasztása – és az életkor előrehaladtával romló tendenciát mutatnak.”

„A túlsúly és az elhízás előfordulása a kor előrehaladtával folyamatosan növekszik, míg az egészségi állapotot befolyásoló egyéb tényezők, mint a rendszeresség, a zöldségek, a gyümölcsök fogyasztása az intézményi és a szülői felügyelet megszűnésével különösen romló tendenciájú. A tanulmányok rávilágítanak arra, hogy a gyermekek és szüleik, valamint az őket körülvevő
felnőttek szokásai rendkívül hasonló képet mutatnak, így a prevenciós programokban érdemes nagyobb súlyt fektetni a szülők oktatására, táplálkozással kapcsolatos ismereteik bővítésére.”

Megjegyzésünk:

Így leszünk lassan, de biztosan túlsúlyosak, majd elhízottak (takarékos gének, inzulinrezisztencia, cukorbetegség), aztán jönnek a szív- és érrendszeri gondok, általában légúti panaszokkal megtűzdelve (és ezt mindenki napnál is világosabban tudja a hazai közegészségügyben… ideje a megelőzésről is határozottabban beszélgetni, mielőtt a következő „járványhelyzetben” újra beomlik a gazdaság és a társadalom is).

A koronavírus kapcsán jellemző pánikkeltés helyett, arról kellene inkább többet beszélni (mint az alábbi videóban is), hogy a hosszútávú egészségtelen életmód és annak többszörös, konkrét betegségkockázatai mutatják a legfőbb kapcsolódási pontokat. És ezek ellen igenis hatékony a megelőzés egészségfejlesztési szempontok szerint.

Idézetek a videóból:

„Olyan vírusról beszélünk, melyet elvileg jól ismerünk…”
„… nem kell félnünk,…”
„A több, mint 100 eset mindegyike súlyos alapbetegségekben is szenvedett…”

„… ezért szoktam hangsúlyozni: tessék mozogni.”

A szöveg forrása 2016-ból:
http://mdosz.hu/…/09/2015-5-magyar-gyerekek-es-felnottek.pdf