Azoknak, akiknek van megfelelő klinikai tapasztalata és/vagy gyakran dolgoznak a hisztamin-intoleranciával, erős meggyőződése van arról, hogy a kihívás kiváltó oka a bélrendszer épsége és mikrobális egyensúlya. A hisztamin-intolerancia hátterében ugyanis elsősorban a bél mikroflórájának sebezhetősége áll, nem az elfogyasztott ételek vélt vagy feltételezett hisztamin-tartalma.

A hisztamin-intolerancia kialakulása gyakran annak köszönhető, hogy egyenlőtlenség alakul ki a hisztamin-termelő és a hisztamin-lebontó baktériumok között a bélben (nem beszélve emellett a bélbe kiválasztódó hisztamin-bontó enzimek hiányáról – amiről már többször írtam). A megfelelő kezelésben nagyon fontosak a hisztamin-lebontásban élen járó probiotikumok, kiemelve a Bifidobaktériumokat (pl: Bifidobacterium infantis).

A hisztamin-intolerancia mindezek mellett az úgynevezett hízósejtek (masztociták) rendellenes működésével is összekapcsolódik (masztocitózis). Ebben az esetben az immunrendszer „hiper-stimulált” lesz és minden esetben extrémen reagál akárcsak kisebb mennnyiségű emésztetlen fehérje jelenlétében is. Tapasztalataink szerint itt azonban nem elegendő a Bifidobaktérium-pótlás.

A „hiper-stimulált” immunrendszer és az ezzel összefüggő hisztamin-érzékenység elsődleges kezelése semleges, immunrendszert szabályzó (azaz nem stimuláló) baktériumokkal történik, mint például a megfelelő probiotikum-készítmények. Idehaza kiindulópontként használható a Bio-Kult vagy a ProGastro 825 (kinél egyik-kinél másik válik be), de mi például folyamatos kutatást folytatunk ezen készítmények kiegészítése kapcsán… mert ennek szükségét látjuk és nem elégszünk meg a félmegoldásokkal.