Fokozott étrendi szelén-bevitel hatására jelentősen csökken a higany toxicitása. Megfigyelték többek között, hogy autizmussal küzdő gyermekek nem ürítenek higanyt például a hajszálaikon vagy a körmükön keresztül (sajnos nem tudjuk, hogy széklettel vagy izzadással mi is a pontos helyzet ebben az esetben). Ezt többek között nagyobb dózisú szelén adagolásával sikerült megváltoztatni. Ma már az is elismert, hogy a szelén részt vesz rendkívül fontos enzimek felépítésében (selenoenzymes), amelyek ahhoz szükségesek, hogy megakadályozzák és visszafordítsák az oxidatív károsodásokat az agyban és az endokrin (hormontermelő) szövetekben, melyeket például a nehézfémek jelenléte (higany, kadmium, alumínium, stb) molekuláris szinten igen komoly mértékben fokoz. A szelén legfőbb szerepe emellett antioxidáns (sejtvédő) tulajdonságaiból is következik, azaz képes az oxidatív stressz mérséklésére, és többek között kémiai védelmével hozzájárul a sejteket határoló membránok állagmegóvásához.

Mindezekből is következik, hogy a PAJZSMIRIGY MŰKÖDÉSET ÉRINTŐ működési zavarok esetében a szerves szelén több ponton fejt ki igen jelentős pozitív hatásokat: hormontermelő szövetek védelme és maguknak a hormonoknak az előállítása!

Források:

Ralston NV, Ralston CR, Blackwell JL 3rd, Raymond LJ. „Dietary and tissue selenium in relation to methylmercury toxicity”. Neurotoxicology 29 (5): 802–811. Ralston, NVC; Raymond, LJ (2010). „Dietary selenium’s protective effects against methylmercury toxicity”. Toxicology 278 (1): 112–123. Carvalho, CML; Chew E-H, Hashemy SI; Lu, J; Holmgren, A.; Holmgren, A (2008). „Inhibition of the human thioredoxin system: A molecular mechanism of mercury toxicity”. Journal of Biological Chemistry 283 (18): 11913–11923.