Mi gyakran hangoztatjuk a szelén-pótlás fontosságát! Nem azért, mert táplálék-kiegészítő hívők vagyunk, hanem azért, mert a hazai talaj szelénben nagyon-nagyon szegény, így a táplálékforrásaink is szűkölködnek ebben a létfontosságú nyomelemben.

Most szeretnénk megosztani Veletek egy tanulmányt, mely a következő eredményeket közölte Hashimoto-megbetegedés kapcsán:
„Már 0,2 mg (200 mikrogramm) napi szelén-pótlással 21%-kal sikerült csökkentenünk az úgynevezett anti-TPO testek számát Hashimoto-val diagnosztizált páciensek esetében.”

Mit jelent ez? A szelén segítségével 21%-kal csökkent a szervezet autoimmun-jellegű „támadása” a saját pajzsmirigy-sejtek ellen (mert ezen sejtek bizonyos alkotóelemeit idegen és veszélyes anyagként érzékeli).

Mivel autoimmun-problémával állunk szemben, természetesen elsődleges az étrend és a táplálék-kiegészítés önmagában nem fogja megoldani végérvényesen a problémát, de a hazai adottságok fényében mégis óriási segítség a szelénbevitel emelése. A MEGFELELŐ ÉTREND ÖSSZEÁLLÍTÁSA ÉS A LEGJOBB MINŐSÉGŰ/ÁR-ÉRTÉK ARÁNYÚ SZELÉN-KIEGÉSZÍTÉS KAPCSÁN KERESSETEK MINKET BIZALOMMAL (nem csak Hashimoto-megbetegedés esetében)!

Véleményem szerint a vörösvértesteket nem eszi meg a szervezet, hanem egyszerűen nem termelődnek megfelelő mennyiségben. Anatómiai ismeretek szerint a csontvelőben termelődnek, a gyakorlatban viszont kritikus a vékonybél állapota és szerepe ebben a folyamatban. És itt lép be az autoimmunitás kérdése, ugyanis az autoimmun problémák legnagyobb mértékben a bélrendszerből indulnak ki és a megoldásokat is ott érdemes keresni.

Miben van szelén?

Ahogy említettem is, Európa talajai különböző mértékben, de szelénben igen szegények. A Kárpát-medence szelénellátottsága pedig rendkívül csekély. Így a helyi táplálékforrásaink sajnos nem biztosítanak elegendő mennyiséget a szervezet megnövekedett igényeihez (és anélkül sem). Egy észak-amerikai sertés vagy liba májában például az ottani adottságok miatt kielégítő mennyiség található, de ahol a talaj szelénben gazdag, ott a hagyma- és gombafélék is jó forrásnak bizonyulnak. Emellett természetesen a különféle tengeri élőlények számítanak kiváló forrásnak.
Igen, van szerves szelén a paradióban (brazildióban), de ennek a diónak a fitát-tartalma is magas, emiatt a szelén felszívódása kétséges és nagyon korlátozott. 1 szem amúgy sem fedezi a kutatásban említett 0,2 mg-ot.
Évekkel ezelőtt több állatgyógyászati kísérletben és úgynevezett génexpressziós laborvizsgálatokon vettem részt a szerves szelén kapcsán, így abban a változatban bízom, amit Jómagam is használok: egy speciális élesztőgomba által, kettős fermentáció során felvett szelén, melyet a gomba a folyamat során beépít a sejtfalába. Jól hasznosuló és olcsó.

Vajon hol lehet szerves szelént kapni?

A megfelelő étrend mellett, hazai viszonyokhoz alkalmazkodva csak pár kiegészítőt szoktunk javasolni. Személyes, fent említett kutatásaim és tapasztalataim miatt a minőségi szerves szelén az egyik ilyen. Ezen a fórumon nem mennék bele termék és biobolt javaslatokba, akit érdekel a konkrét termék, azt megkérem, hogy hívjon fel az oldalunkon található telefonszámon.

Forrás:

Mazokopakis, EE; Papadakis, JA; Papadomanolaki, MG; Batistakis, AG; Giannakopoulos, TG; Protopapadakis, EE; Ganotakis, ES. „Effects of 12 months treatment with L-selenomethionine on serum anti-TPO Levels in Patients with Hashimoto’s thyroiditis”. Thyroid: official journal of the American Thyroid Association.