A halfogyasztás szerepe az alvásminőség tekintetében – kognitív funkcionális kapcsolat: egy kohorsz tanulmány eredményei.
A nagyobb (de legalább megfelelő – heti többszöri) mennyiségű halfogyasztás kapcsolatban áll a fejlettebb kognitív képességekkel gyermekeknél, azonban a közvetítő folyamatok még nincsenek jól körvonalazva. A jobb minőségű alvás lehet az egyik közvetítő kapcsolódási pont a halfogyasztás és ezen pozitív neurológiai kapcsolatok között. Jelen tanulmány a következő megállapításokat teszi:
1) a gyakoribb halfogyasztás iskolás gyermekeknél összefüggésbe hozható a kevesebb alvászavarral és a magasabb IQ pontszámmal is.
2) ez az összefüggés nem a társadalmi (szociális) és gazdasági háttérnek tudható be.
3) ugyancsak az alvásminőség lehet a kapocs a hal-IQ összefüggésben.
Ebben a kohorsz vizsgálatban 541 kínai iskolás halfogyasztását és alvásminőségét vizsgálták 9 és 11 éves koruk között, míg az intelligenciájukat 12 éves korukban. Kapcsolat van tehát a gyakori halfogyasztás, a kevesebb alvási probléma és magasabb IQ pontszámok között.
Az “adag-hatás” viszony megmutatta, hogy magasabb IQ pontszámokat értek el azok a gyerekek, akik mindig (4.80 pont), vagy időnként (3.31 pont) fogyasztottak halat,
összehasonlításban (!) azokkal, akik sokkal ritkábban ettek halat (kevesebb, mint 0.05). Az alvásminőség részben felelős a kapcsolatért a halfogyasztás és a verbális, de nem teljesítménybeli intelligencia között. Az eredmények önmagukért beszéltek, miután kiszűrték a szociodemográfiai kovariánsokat is.
Tudomásunk szerint ez az első tanulmány, mely rámutat, hogy a gyakori halfogyasztás csökkentheti az alvással összefüggő problémákat (jobb alvásminőséget biztosít), mely cserében hosszútávú és egészséges kognitív működést biztosít a gyerekeknek.
Forrás:
Sci Rep. 2017 Dec 21;7(1):17961.
The mediating role of sleep in the fish consumption – cognitive functioning relationship: a cohort study.
Liu J, Cui Y, Li L, Wu L, Hanlon A, Pinto-Martin J, Raine A, Hibbeln JR.