Ételintoleranciás problémák gyakorisága

Ételintoleranciás problémák gyakorisága
2016.11.13.
Az elmúlt napokban a Semmelweis Egyetem (SOTE) Egészségtudományi Karának Tudásbázisaiban “kalandoztam” és pár perccel ezelőtt a “Dietetikai szakismeretek modul” egyik anyagában a következő adatot találtam és megálltam egy pillanatra:
Epidemiológiai (azaz egy népesség egészségi állapotát befolyásoló tényezők feltárásának egy ága) adatok alapján: ” a különféle ÉTELINTOLERANCIÁSOK száma kb. a hazai lakosság 14-40 %-a.”

Ez az adat számos terülten megegyezik saját kutatásainkkal is (melyek kommunikálása miatt gyakran értek minket “kritikák”): genetikai laktózintolerancia (kb. 40%), genetikai és nem-lisztérzékenység specifikus gluténérzékenység (kb. 30-50%), valamint például fruktóz-felszívódási zavar (vagy más, fermentálódó szénhidrát érzékenység) (kb. 30-35%)…

Érdekes, hogy az információ részben adott a “Dietetikus szakirány” képzési anyagaiban, mégis mintha tabu (néha inkább nyílt konfrontáció) lenne a témát kutatni, feltárni, valamint gyakorlati vonatkozásaiban előmozdítani, a mindennapok részévé tenni és kommunikálni róla…!?

Értjük mi, hogy ha valaki nem érzékeny például a fenti ételféleségekre, akkor közegészségügyi szempontból nem feltétlenül indokolt ezek kerülése… de mégis hogyan fog kiderülni az érzékenysége egyáltalán, ha a közegészségügyi vonatkozású kommunikációkban (részben sokszor megtévesztően, pontatlanul és felelőtlenül az ételallergiákkal összemosva a témát) még mindig csak pár %-os, laikusok számára jelentéktelennek tűnő számokkal dobálózunk… hiszen egy genetikai hátterű (kivizsgálható), de rejtett ételérzékenység hosszútávon nagyon alattomos tud lenni… és a 2% ételallergia (IgE) nem egyenlő a 42% ételérzékenységgel (többek között ezért is vizsgáljuk nagy körültekintéssel élsportolóink kapcsán a fenti érzékenységeket).


Ha időben szeretnél értesülni aktuális eseményeinkről, aktiváld havi rendezvényértesítőnket!