Endometriózis és étrend összefüggései – Interjú Bartha Ákossal II. rész

posted in: Cikkek | 0

Endosegítő: A fitoösztrogének még egy olyan téma, ami mindig fel szokott merülni az endometriózissal érintettek körében. Kell tartani a fitoösztrogén tartalmú ételektől? Mi az, amire érdemes odafigyelni?

Bartha Ákos: Itt a helyes válasz az, hogy igen is meg nem is, illetve attól függ. Mivel az endometriózis eleve ösztrogéndominanciával járó állapot, ami kiegészül az ösztrogén anyagcserének az egyensúlytalanságaival, ez valóban egy összetett és sokszor ellentmondásos téma. Az endometriózisban semmi sem indokolja azt, hogy az étrendben a fitoösztrogéneket előtérbe helyezzük, mint ahogy tették volna ezt egy vékony testalkatú hölgynél mondjuk száz vagy kétszáz évvel ezelőtt. A különbség az, hogy akkor más egészségügyi problémáink voltak. Azokban az időkben a vegyi anyagokból meg az étrendből adódó egyensúlytalanságok nem jelentkeztek endometriózis formájában, viszont most igen. Azt gondolom, hogy kockázatcsökkentés szempontjából fontos, hogy ezt a rendszert fitoösztrogénekkel pluszban semmiképpen se bolygassuk, tehát mi nem szoktunk javasolni fitoösztrogénes babaváró teakeverékeket és külön olyan élelmiszereknek sem a fogyasztását, amelyek fitoösztrogéneket tartalmaznak, és máshogy sincsen olyan nagy jelentőségük, mint például a lenmag.

Endosegítő: Vagy a szója?

Bartha Ákos: Igen, de a szója más szempontból is kiesik ebből a rendszerből, nevezetesen a fitinsavak és az enzimgátlók miatt is, mivel itt sokszor tápanyaghiányról, vashiányról és emésztési problémákról is beszélünk. Itt a szója sehogy sem váltja be a hozzá fűzött reményeket, javaslata komoly szakmai hiba lenne.

Endosegítő: És a fermentált tradicionálisan elkészített változatok, mint például a miso leves?

Bartha Ákos: A miso levesnek vagy akár a ramen levesnek számos nagyon értékes összetevője van, de ezek közül nem a szóját emelném ki rögtön első körben. A szójával a tejtermékekhez hasonló problémáink vannak. A szóját minden esetben fontos lenne megfelelően fermentálni, de ez nyugati körülmények között egyszerűen nem történik meg. Tehát egy megfelelően fermentált szójabab, mint például a natto nem beszerezhető itthon, és abból a távol-keleten sem fogyasztanak sokat. A szójafogyasztás nem szignifikáns Japánban sem az összkalórián belül. Nyilván egy kis szójaszósz – ami ugyanúgy egy fermentált szója – nem gondolom, hogy bármi problémát okozna, de a fermentált szójakészítményeknek tűnő nyugat-európai szójatermékeket – gmo és minden egyéb tényező kapcsán – nem tudjuk figyelembe venni és javasolni sem.  A szója egy élelmiszeripari sláger lett, hasonlóképpen a margarinokhoz pár évtizeddel ezelőtt.

Endosegítő: Említetted, hogy a nagy mennyiségű lenmagot nem javasolod fitoösztrogén szempontból, viszont az előadásaidon szoktad említeni a lenmag-lignánt.

Bartha Ákos: Nőgyógyászati érintettség kapcsán – legyen szó akár az emlődaganatról vagy az endometriózisról – a lenmag-lignánoknak van nagyobb jelentősége. Tehát a téma valóban pontosításra szorul…

A lenmag-lignánok hasonlóak a már említett növényi flavonoidokhoz vagy a diindolin-metánhoz mint növényi hatóanyagokhoz. Ezek a rostokhoz kapcsolódóan fejtik ki hatásukat, és a megfelelő rostok fogyasztása a női hormonegyensúly szempontjából kritikusnak tűnik.

A megfelelő rostok alatt nem a korpát értem vagy az egyéb emészthetetlen rostokat, hanem például a prebiotikumokat, az egyéb vízoldékony rostokat, és ide kapcsolódik a lenmag-lignán is, ami leegyszerűsítve a lenmag csíráztatott változata, amiből aztán őrleményt készítenek. A csíráztatás viszont ebben az esetben kulcsfontosságú.

Endosegítő: A tejzsírt említetted. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a tejtermékek általában nem javasoltak?

Bartha Ákos: Leegyszerűsítve igen, és azt gondolom, hogy ez átmenetileg fontos is. A tejtermékek fogyasztása tejzsír és az ösztrogén, illetve a tejsavó, a tejcukor és az inzulinigény szempontjából is problémás.

Endosegítő: Az omega-3 és omega-6 arányt említetted még. Ebből a szempontból milyen zsírok fogyasztása javasolt?

Bartha Ákos: Érdemes a telített zsírokat és az omega-9-et előtérbe helyezni. Telített zsírok esetén a kókuszzsírt vagy az állatokban természetes módon benne levő zsírokat, omega-9 szempontjából pedig az olivaolaj vagy a makadámdió jön szóba, illetve az állati termékekben is sokszor az omega-9 dominál. Az omega-6 szempontjából első körben az élelmiszeriparban nagy mennyiségben előállított, sokszor rossz minőségű növényi zsiradékok jönnek szóba. Régen a hidrogénezett és transzzsírt tartalmazó formák is jelen voltak, ami ma már kevéssé jellemző, de azért változatlanul jelen vannak a magasabb omega-6 tartalmú készítmények, így például napraforgóolaj, repceolaj, más olajos magvaknak az olajai formájában vagy a gabonaféléken hizlalt, zárt helyen tartott állatoknak a zsírja. Nehéz nagyon ez az omega-3 – omega-6 téma a mindennapokban. Sokszor ezért is javasoljuk, hogy endometriózis esetén készítsünk egy zsírsavprofilt, mert ezzel közelebb kerülhetünk az illető tényleges zsírfogyasztásához.

Nagyon megemelkedett az omega-6 bevitelünk, főleg a hatvanas évek óta, viszont az omega-6-ot drasztikusabban le kellene csökkenteni endometriózisban, ami magyarországi körülmények között egy nagyon komoly kihívás.

A még biztonságosnak tekinthető napi maximum mennyiséget a mi, hazai étrendünkkel pillanatok alatt el lehet érni, még akkor is, ha odafigyel rá az ember. Főleg úgy, hogy statisztikailag tudjuk, hogy mi magyarok a teljes értékűbb élelmiszerekből a csirke- és sertéshúst és a burgonyát preferáljuk a legjobban. Az bizonyított volt, hogy ez az arány a transzzsírok esetében az összkalórián belül 3% volt, vagyis ha a transzzsírok fogyasztása az étrenden belül a 3%nyi összkalóriát eléri vagy azt meghaladja, akkor drasztikus problémák kezdődnek, akár az endometriózis vonatkozásában. Ez mondjuk 60 kcal-nak felel meg, ami ilyen zsírokból 7 grammot jelent. Ez régi élelmiszeripari termékekből, normál étkezésből és napraforgóolajban kisütött ételekből gyorsan összejött.

Endosegítő: Olvastam egy külföldi könyvet, amit Dian Shepperson Mills és Micheal Vernon írt kifejezetten endometriózis és étrend témában. Ők a fájdalom- és gyulladáscsökkentésnél azt emelik ki, hogy a prosztaglandin hormonok előfutásai a zsírok, ezért kell odafigyelni arra, hogy milyen zsírokat viszünk be a szervezetünkbe. A szerzők hasonló következtetések tesznek, mint amiről most beszélünk, de nem teljes az átfedés a javasolt zsírok vonatkozásában, mert ők nem zárják ki a magas omega-6 tartalmú olajokat, mint például a napraforgóolaj, dióolaj, tökmagolaj vagy a szezámolaj, viszont ugyanúgy a javasolt olajok között van az olivaolaj, a halolaj, a mérsékelten alkalmazandó zsírok között a tojás és a csirke, a biovaj, és a kerülendő zsírok között a tejtermékek, a marha, a vaj, a disznó, a hidrogenizált margarin stb.

Bartha Ákos: Én ezt a könyvet pont nem olvastam, de a prosztaglandinok és az eikozanoidok – amiről mi szoktunk beszélni – ugyanahhoz a problémakörhöz vezetnek, csak más fázison keresztül.

A kettő esetén a kulcs az omega-6 és az arachidonsav.

Mindegy, hogy ezt prosztaglandin irányból vezetjük le vagy máshonnan. Ismerem egyébként ezt a megközelítést is, és itt jellemzően gyulladásfaktorokról beszélnek, mint például a TNF alpha, valamint citológiai panelekről. Ezekkel mi is foglalkozunk, csak mi előbb kezdtünk el a rossz eikozanoidok irányába menni, de ez lényegében ugyanaz a téma.

Endosegítő: És a rossz eikozanoidok kapcsán mit lehet tudni?

Bartha Ákos: Ott több tényező van. Az egyik az inzulinrezisztencia vagy a vér emelkedett inzulinszintje és a túl sok omega-6 szöveti szinten, beleértve a vért is. Ehhez a történethez kapcsolódnak más véralvadási faktorok is, és tradicionálisan ide kapcsolódik például az aszpirin protectnek a használata. Ezért is próbáljuk az omega-6-ot is a transzzsírokon túl megközelíteni, és az inzulinrezisztenciával legalább minimálisan foglalkozni, hogy ezeknek a plusz szöveti gyulladáskeltő elemeknek a negatív hatását is el tudjuk kerülni. De a téma fontos, foglalkozni kell vele.

Endosegítő: A táplálékkiegészítők terén mi az, ami javasolt endometriózis esetén?

Bartha Ákos: Első körben minden, ami segíti az ösztrogén anyagcserének az egyensúlyát gyógynövényes oldalon és a metilációnak az oldalán, így az indol-3-karbinol, a szerves kén vagy például az n-acetil-cisztein vagy a máriatövis-kivonat, amiről van is konkrét tanulmány, hogyan működik. Más megközelítésben a kálcium D-glukarát, a megfelelő B-vitaminok annak érdekében, hogy a metilációt segítsük, illetve a cink, a molibdén amiknek szintén van szerepe a női egyensúlyokban. Ezen kívül az egyéb gyulladáscsökkentő táplálékkiegészítők is szóba jönnek, mint például a rezveratrol, a bio-kurkumin, vagy a bór, amivel mi külön foglalkozunk. A bór, az étrend és a nőgyógyászati problémák összefüggései nagyon érdekesek.

Az indol-3-karbinolnak és az n-acetil-ciszteinnek a kúraszerű használata megfelelően körüljárt az endometriózisnál, és nagyon hatékonynak tűnik.

Ezek OÉTI, FDA szempontból is elfogadott alternatíváknak minősülnek.

Endosegítő: Többször szoktad mondani az előadásaidon, hogy a B-vitaminok pótlásánál oda kell figyelni a metilációs kérdésekre. Erről tudnál mondani nekünk pár szót?

Bartha Ákos: Mi abszolút úgy tapasztaljuk – és ezzel nem vagyunk már egyedül, mert nőgyógyászok is észrevették már – hogy az endometriózis egyik fő oka a gyenge metiláció, így például az MTHFR mutáció. Ebből következik, hogy a B-vitaminokat csak megfelelő kombinációban és csak az előmetilált formákban lenne szabad használni, hogyha van egy ilyen diagnózisunk. Tehát például metiltetrahidrofolát, metilkobalamin, P-5-P formájában, ha csak a főbb B-vitaminokat nézzük.

Endosegítő: Ha valakinek endometriózisa van, akkor ezeket a termékeket alkalmazza?

Bartha Ákos: Igen, és ugyanez igaz a várandósság esetére is. Ha pénzt fizetünk egy termékért, akkor vegyük azt, ami biztosan jó, de ebből kifolyólag – az alaplaborokat tekintve – a homocisztein szintnek legalább egyszeri vizsgálata az endometriózisban nagyon fontos. Az MTHFR vizsgálat már drágább, és nem is mindig kell, de minimum egy homocisztein szükséges ahhoz, hogy lássuk, nagyjából hányadán állunk a B-vitamin kérdéssel.

Endosegítő: Milyen zsírtartalmú étrend javasolt endometriózis esetén: magas vagy alacsony?

Bartha Ákos: Nyugodtan lehet magas zsírtartalmú az étrend, amennyiben az magas telített zsír és omega-9 bevitellel valósul meg alacsony omega-6 zsírbevitel mellett. A másik felvetés egyszerűbb: nyugodtan lehet alacsony zsírtartalmú az étrend, tehát kis mennyiségű hal és egy-két állati vagy megfelelő növényi zsiradék fogyasztásával az omega-6 bőven rendben lesz.

Endosegítő: Térjünk vissza a laborokra. Milyen más laborok segíthetnek abban, hogy feltérképezzük, hogy hányadán is állunk pillanatnyilag az endometriózissal és mennyire aktív?

Bartha Ákos: Ezt a kérdést nagyjából három részre szoktuk bontani. Az egyik, hogy a nagy rutinon (általános vér- és vizelet labor?) felül kell egy komplexebb pajzsmirigylabor, az előbb említett homocisztein, B12, folsav, vas, transzferrin, ferritin, D-vitamin szint és a CA-125. Ezekből már jól körül lehet járni a kapcsolódó kérdéseket, és akár a jelenlegi állapotot is fel lehet térképezni. Endometriózisnál ez lenne az abszolút minimum, és ez bármelyik magyar magánlaborban vagy akár egy nőgyógyász segítségével is elérhető.

Endosegítő: A pajzsmiriggyel mi az összefüggés?

Bartha Ákos: Azt azért szeretjük körüljárni, mert az endometriózishoz kapcsolódó ösztrogén-anyagcsere egyensúlytalansága sokszor kapcsolódik a jódhiányhoz. A hatékonyabb célirányos előrehaladás érdekében úgy gondoljuk, hogy ezt is vizsgálni kell. Ezen a vonalon aztán egy következő szintet lehet lépni, ahol vizsgáljuk az ösztrogén-anyagcserét a metilációval és a jódhiánnyal együtt. Tehát ilyen vizsgálat az, ami az ösztrogénfüggő elváltozásokat mutatja, valamint a jód vizsgálata vizeletből. Ezt akár genetikával ki is lehet egészíteni, ahol az MTHFR mutációt is megnézzük. A harmadik szinten lehet még egyet továbblépni az előbb említett gyulladási faktorok irányába, így lehet nézni zsírsavprofilt vagy más metilációs kérdés kapcsán a glutationt. Ezek azok a laborok, amelyek szóba jönnek, mert az endometriózisnál nem ismert előttünk, hogy bármilyen immunrendszeri érintettség lenne a háttérben. És persze még az első szinten – jó esetben már a szakorvosi felmérésen – készül nőgyógyászati jellegű hormonpanel, így megnézik az ösztradiol, progeszteron, prolaktin szintet, amely utóbbi általában emelkedett szokott lenni.

Endosegítő: Az étrendi változtatás általában milyen gyorsan hoz eredményt? Mik az ezzel kapcsolatos tapasztalatok?

Bartha Ákos: Az étrendi változtatások a tapasztalataink szerint általában 6-8 hónap alatt hoznak eredményt.

Az interjút készítette: Tamás Zita, Endosegítő

Forrás: http://endosegito.hu/endometriozis-es-etrend-osszefuggesei-interju-bartha-akossal-ii-resz/