Újabb magyar siker: elsők vagyunk az EU-ban elhízásban

De világszinten sem kell szégyenkeznünk (vagyis hogy éppenséggel kéne), hiszen az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen állunk. Az elhízás ugyanolyan káros az egészségre, mint a dohányzás, hiszen számtalan betegség hajlamosító tényezőjeként működik – áll az európai elhízás elleni napról kiadott közleményben.

Az európai népesség több mint fele túlsúlyos vagy elhízott. Utóbbiak jelenleg 20 százalékot tesznek ki, de ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor az elhízottak aránya a következő évtized végére 50 százalékra emelkedhet.

Magyarországon a felnőtt lakosság 30 százaléka minősül elhízottnak, és másik 30 százalék túlsúlyos. De az elhízás járványszerű terjedése nemcsak a felnőtteket veszélyezteti, hiszen a három év feletti gyerekek között a túlsúlyosak aránya az életkorral együtt növekszik. Míg az összes 18 év alatti gyerek 20-25 százaléka számít túlsúlyosnak vagy elhízottnak, eddig ez az arány a 15-16 éves lányok körében már 30 százalék.

Az arány pedig az idősödéssel emelkedik. A fiatal felnőttek harmada, míg a 65 évesnél idősebbeknek már 80 százaléka rendelkezik súlytöbblettel. Miközben egyes esetekben az elhízás az érintettől független, egészségügyi faktorok hatására következik be, a többségnél nem ez a helyzet. A súlygyarapodást az energiaegyensúly eltolódása okozza. Magyarul több kalóriát eszünk meg, mint amennyit leadunk. Részben a túlevés, részben a kevés mozgás miatt.

Az elhízás révén kialakuló betegségek, illetve a csökkenő munkaképesség és a rövidülő élettartam nagy társadalmi költségeket ró az Unió összes tagállamára. Mindezek évente 70 milliárd eurót jelentenek.