Mindenképpen említést érdemel Harding és szerzőtársainak 2003-as tanulmánya, mely azt találta, hogy az ADHD kezelésében a komplex tápanyag-kiegészítés ugyanolyan hatásos, mint a gyógyszer.

A kísérletben alkalmazott több tápanyagos formula (mint egy teljes értékű étrend) magában foglalta a gyomor-bél rendszer hasznos baktériumait (pl. lactobacillusok), aminosavakat, esszenciális zsírsavakat és foszfolipideket (pl. kolin), valamint vitaminokat és ásványi anyagokat is. Számos más étrendi kiegészítés eredményezett szignikáns javulást az ADHD tüneteiben, emellett ezen vizsgálatok során nem jelentkeztek kedvezőtlen hatások, és a kezelést jól tolerálták a gyermekek. Egyes adalékok („E-számok”) negatív hatásai (amire például a Feingold-diéta is épült) súlyosbíthatják az ADHD-s tüneteket. A túlzott cukorbevitel ugyancsak gyakran ok-okozati kapcsolatot mutat. Minden jel arra utal, hogy érdemes áttérni egy ételallergia- és egyéb, biomedikális vizsgálatokkal kiegészített magas tápanyagtartalmú, személyre szabott étrendre ebben az esetben is.

Mindenképpen pozitív fejlemény, hogy az orvostudomány is komolyan kezd foglalkozni az ADHD-s gyermekek helyes táplálkozásának kérdésével.

Forrás:

Harding et al: Altern Med Rev. 2003 Aug;8(3):319-30.