Az ADHD és az autizmus kezelésében a táplálkozásterápiás, speciális étrendi megközelítés eléggé ellentmondásos terület, a szakemberek és a laikusok egyaránt megosztottak a tekintetben, hogy van-e értelme ezzel foglalkozni, és ha igen, akkor hogyan. Bartha Ákossal szeretnék rendet vágni ebben a kérdésben. Először arra kérlek Ákos, hogy mutatkozz be pár szóban.

-Bartha Ákos vagyok, az alapképzettségemet tekintve élelmiszer-biológus. Hosszabb ideig dolgoztam az élelmiszeriparban, először mint élelmiszer-biztonsági szakértő, azután mint élelmiszer-biológus. Ezt a fajta alaptudásomat, illetve az évek során szerzett tapasztalataimat használom, amikor jelenleg táplálkozással összefüggő kérdésekről beszélgetünk vagy a Táplálkozás-Beállítás névre hallgató koncepción belül ezekkel a kérdésekkel foglalkozom.

-Az ötvenes években az autizmust még anyagcserezavarnak tekintették, és így is próbálták kezelni, bár nem túl sikeresen. Azóta nagyon megváltozott a felfogás, de megint kezdi reneszánszát élni az a nézet, hogy mégiscsak köze lehet a táplálkozáshoz. Te hogyan gondolkodsz erről?

-Én talán még egy picit jobban visszamennék az időben. Az autizmussal, skizofréniával, depresszióval összefüggő, fogalmazzuk úgy, hogy idegrendszeri problémákat már az 1700-as évek végén, az 1800-as évek elején az akkori orvosok már tudták nagyjából diagnosztizálni, és Franciaországban (Philippe Pinnel), Németországban, az Egyesült Királyság területén voltak már olyanok pszichiáterek, akik észrevették azt, hogy ezek a fajta idegrendszeri problémák valahol az anyagcserével, de sokkal inkább az emésztéssel összefüggésbe hozhatók. Azt is kutatásokból tudjuk, hogy nem nagyon van olyan autista vagy ADHD-s gyerek, akinek mondjuk más tüneten ne lennének problémái, pl. ekcéma vagy erős allergiák, esetleg asztma, amiről tudjuk, hogy az immunrendszer állapotára, és azon belül is az emésztőrendszer állapotára ad visszajelzést. Számos összefüggés kellően tisztázott ezen a területen.

-Hogyha már több évszázada folyik ebben az irányban a kutatás, akkor mégis hogyan elképzelhető szerinted, hogy ennyire nincs bent az orvosi gyakorlatban?

-Úgy gondolom, hogy a fő probléma azzal van, hogy az orvosok már az egyetemen elkezdenek bizonyos témákban specializálódni és elveszítik egymással is a szakmai kapcsolatot. Tehát tegyük fel van a gasztroenterológus, aki foglalkozik az emésztőrendszerrel, ő az idegrendszeri problémákkal a praxisa során már egyáltalán nem fog találkozni. Ennek a specializációnak az az eredménye, hogy ezek a problémák (legyen az autizmus vagy hiperaktivitás vagy egyéb idegrendszer probléma) átkerültek a pszichiátriára és az ideggyógyászokhoz, és ők meg semmilyen tudással és még kevesebb tapasztalattal nem rendelkeznek egyéb területeken (immunológia, allergológia, táplálkozástudomány). Véleményem szerint így a legrosszabb helyre került a kérdéskör. A legaggasztóbb, hogy egyben kialakult egy óriási szakadék a szakemberek között. A másik az, hogy önmagában nagyon kevés, amit a táplálkozásról tanulnak az orvosi egyetemeken. A táplálkozásnak persze élettani szempontból megtanulják a fontosságát, de az, hogy bizonyos táplálkozásból adódó problémáknak milyen tüneti megnyilvánulásai vannak, vagy hogy táplálkozással hogyan lehet valamit meggyógyítani, kezelni, esetleg visszafordítani, az nagyon minimálisan része a tanulmányoknak. A pszichiátriát tekintve valószínűleg egyáltalán nem is része.
És sajnos nagyon kevés olyan szakember van, aki próbálja ezeket a területeket összekötni.

-Te mint táplálkozáskutató milyen összefüggéseket látsz? Milyen speciális módon működnek az autisztikusak, ADHD-sek, hogyha mint táplálkozáskutató tekintesz rájuk?

-Egyértelmű, hogy van nagyon komoly emésztőrendszeri érintettség, elsősorban a vastagbélben területén, de a helyzet ennél sokkal összetettebb. A bélrendszer egyensúlytalansága minden ponton megjelenik. A másik, hogy ezek a gyerekek anyagcsere szinten rettenetesen érzékenyek a finomított szénhidrát-forrásokra, legyen ez liszt, cukor, vagy más nagy keményítőtartalmú gabonaféle. A harmadik, hogy a háttérben általában meghúzódnak figyelmen kívül hagyott ételintoleranciák vagy valamilyen enyhe ételallergia, amit éveken keresztül nem vesznek észre. Ez valószínűleg a szülőkre is jellemző, csak nem tudnak róla. Nagyon érzékenyek pl. a gluténra, ami a búzafélékben található fehérje, és ugyanúgy a tejtermékek bizonyos részeire, legyen az a tejfehérje (kazein) vagy akár a tejcukor (laktóz). Ezek a termékek is nagymértékben katalizálják, hogy tovább károsodik a bélhámjuk, így felszívódási zavarok jelentkeznek vagy a vastagbelükben olyan változások következnek be, aminek az lesz a következménye, hogy aztán a tápanyagok helyett méreganyagok kerülnek a vérbe.

-Mennyi idő alatt megy tönkre a bélhám a születéstől kezdve? Vagy akár már születéskor károsodhat?

-A magzat önmagában addig, amíg a magzatvízben van, teljesen steril. A születés folyamán az édesanyának a hüvelyében levő baktériumflórát magához veszi, és ez a baktériumflóra kezd majd benne is kialakulni.

-És császármetszés esetén mi történik?

-Ebből a szempontból ez valóban problémás folyamat, mert pl. a bifido-baktériumok ebben a folyamatban nem kerülnek első kontaktusba a csecsemővel, melyek aztán az anyatejes táplálás következtében kezdenek el elszaporodni a bélben. Van, akinél már itt elkezdődhet a bélflóra egyensúlyának felborulása.
-Ez egy érdekes összefüggés, mert egyre több a császármetszés, és bizony ezek az idegrendszeri problémák is sokasodnak.
-Így van. Illetve a másik, amit látunk, és ugyanilyen komoly problémát okoz, hogyha valaki nem anyatejjel táplálta a csecsemőt. A tápszerek teljesen alkalmatlanok arra, hogy megfelelő emésztőrendszert, megfelelő bélflórát alakítsanak ki. Ez az egyik, a másik pedig, hogy elkezdik a hozzátáplálást mondjuk 6 hónapos korban, és sok esetben már ekkor bekerülnek olyan anyagok a gyermek étrendjébe, amik 6 hónapos gyereknél a bélhámot rögtön elkezdik károsítani, pl. a búzafélék, a cukrok, a nagy mennyiségű gyümölcscukor, az adalékok és a tej. De ezt a szülők tudják is, én nem nagyon találkoztam olyan autista vagy adhd-s szülővel, aki ne említette volna, hogy a gyereknek már csecsemőként is voltak emésztési problémái, bélgörcsök gyötörték, nagyon hasfájós volt, erősen visszafolyt a gyomorsava, később esetleg székrekedés-hasmenés fordult elő, esetleg ekcémás tünetek voltak a bőrén.

-Igen, csak sokszor ilyenkor az van, hogy ha a körzeti orvoshoz fordulnak, maximum egy vérvizsgálatra küldi el őket, és ez nem mutatja ki ezeket a problémákat, nem?

-Ez egy nagyon kényes terület. Már sokat beszéltünk a gluténról, de az azért is jó példa, mert a gluténérzékenységet vérből hiába is vizsgáltatjuk. Amikor a glutén elleni antitestek megjelennek a vérben, az már nagyon akut problémát jelent, holott az esetek nagy részében a glutén már jóval előbb kifejti a hatását. Ezért szoktuk azt javasolni, hogy sokkal hatékonyabb, hogyha egy gyereknek a székletében vizsgáljuk a glutén elleni antitesteket. Erre mi konkrét megoldásokkal is rendelkezünk.
-De még a laktózérzékenység sem mutatható ki 100%-os biztonsággal vérből.
– Mert arra sem a a legjobb a vérvizsgálat. És meg kell érteni ebben a problémakörben, hogyha egy gyerekekről kiderül, hogy glutén- vagy laktózérzékeny, az a jelenlegi tb keretein belül nem egy túl jó hír se a környezetének (itt mondjuk az óvodát értem környezetén, nem a szüleit). Mert annak aztán lesznek egyéb, járulékos következményei.
-Költségei.
-Pontosan. A laktózérzékenység laborvizsgálatával kevesebb személyes tapasztalatom van, de akár laktózérzékenységnél, akár gyümölcscukor-érzékenységnél pl. egy hidrogén légzésteszt egy viszonylag hatékony diagnosztikai módszer.

-Ezzel kapcsolatban van egy konkrét kérdésem egy olvasótól. A kislánya most 5 és fél éves, ADHD-s, de vizsgálják Asperger szindrómára is. 1 és 2 éves kora között érzékeny volt gyümölcscukorra, és savcsökkentőt is kapott. Most már állítólag elmúlt, tehát a kilégzésteszttel nem tudják kimutatni, de az anyukát érdekelné, hogy a honlapodon található kettősvércsepp-analízis segíthet-e feltárni, hogy maradt-e még a bélrendszerében valami.

-Segíthet, de hogyha valakivel a hidrogén légzésteszt során nem derül ki a későbbiekben az, hogy mondjuk a fruktózra mutat érzékenységet, akkor normál laborvizsgálati eredményekből is tudok arra következtetni, hogy a szervezete milyen mértékben tolerálja a gyümölcscukrokat. Erről azt kell tudni, hogy jelenleg a gyümölcsök túlzottan előtérbe vannak helyezve, hogy mennyire egészséges ételek lennének, ami részben igaz is, viszont nagyon sok ember van, akinél ha egy bizonyos mennyiséget meghalad a gyümölcscukor fogyasztása, akkor komoly egészségi problémái keletkeznek.

Hogyha a gyereket diagnosztizálják pl. adhd-sként, ott én a magas gyümölcscukor tartalmú gyümölcsök fogyasztásával óvatos lennék, ilyen pl. a körte. Ami még nagyon érdekes, hogy az emberi szervezet nem olvassa a gyógyszertári magazinokat és a TV-t  sem nézi, ennek megfelelően az őszi időszakban a vékonybél-bolyhok felkészülnek arra, hogy nem gyümölcscukorból fogunk többet magunkhoz venni, mert az amúgy sincsen (a természeteben télen honnan lenne gyümölcs), hanem pl. zsírokból, és így még kevesebbet tolerál ezekből az ételforrásokból. Sajnos idekapcsolódnak a manapság nagyon elterjedt cukoralkoholok, tehát az eritrit és a nyírfacukor. Ezek ugyanolyan problémásak felszívódási zavarok esetén.

-Akkor az édesítéshez nem nagyon van olyan termék, amit használhatunk.

-Tudjuk, hogy ezek a gyerekek ráadásul nagyon válogatósak, és kifejezetten szeretik az édes ízeket, mindent, ami az édességhez kapcsolódik. De valahogy el kellene érni, hogy minél kevesebb édességet fogyasszanak, minél kevésbé kívánják. Nagyon kis mennyiségben talán a nyers, organikus méz, amit tudnék javasolni. Nagyon kis mennyiségben!

-Van-e még olyan étel, amit általában nem tolerálnak az ADHD-sok?

-Ugyanebbe a körbe venném ezeknél a gyerekeknél a különböző élelmiszer-ipari adalékokat. Már az 1950-es, 60-as években német allergológusok foglalkoztak azzal, hogy a legtöbb allergiás és idegrendszeri problémát minden bizonnyal az egyre nagyobb mennyiségben megjelenő élelmiszer-ipari adalékok okozzák. A következő termékcsoport, amit mindenképpen próbálnék teljesen kiiktatni, azok a hidrogénezett növényi zsírok, a margarinfélék. A növényi olajokban való sütögetés sincsen jó hatással ezekre a gyerekekre.

-Mivel lehetne helyettesíteni?

-Az egyetlen növényi zsír, ami bírja a hőhatást, az a kókuszzsír. A másik pedig az, hogy inkább térjünk vissza az állati zsírokhoz – libazsír, kacsazsír. Nekem személy szerint egyébként gyerekkoromban voltak hasonló problémáim, ha szüleimet megkérdezem vagy visszaemlékszem, voltak enyhe diszpraxiával összefüggő problémáim és különböző kényszeres cselekvések, és én is egy nagyon édesszájú gyerek voltam. Miután elkezdtem a táplálkozással mélységeiben foglalkozni, megértettem, hogy akkoriban a legtöbb problémámat az okozta, hogy ezekből a finomított szénhidrátokból olyan anyagokat vettem feleslegesen magamhoz, amik ezt a diszpraxiát és a kényszeres viselkedészavarokat nagymértékben rosszabbították.

-Abból a szempontból akkor ez nagyon jó példa, hogy gyerekkor után meg lehet gyógyulni, mert az is kérdéses a pszichiátriában, hogy az autizmus vagy az adhd kinőhető-e egyáltalán. Gondolom Neked nem volt diagnózisod, de ha Te magad úgy érzed, hogy ebbe a csoportba tartoztál, és most nyilvánvalóan nem, akkor az elég komoly bizonyíték, ha nem is tudományos.

-Amikor én a táplálkozással minden oldalról elkezdtem foglalkozni, ez volt az egyik nagyon fontos terület, ami érdekelt a gyerekkorom miatt is. A másik, hogy az én nagypapám diagnosztizálatlan gluténérzékenység következtében hunyt el egy hosszabb szenvedés után. Ez egyértelmű volt, amikor én a megfelelő tudás birtokában átnéztem azokat a laborleleteket, amivel ő rendelkezett. Van személyes érintettség abban, hogy az élelmiszerek, a táplálkozás és az egészség érdekelnek. Innentől arról lenne érdemes beszélni, hogy mi az, amit nem fogyasztanak ezek a gyerekek, pedig nagyon kellene.

–Igen. Táplálékkiegészítők vagy természetes anyagok formájában mi az, amit javasolnál?

-Úgy gondolom, hogy a legfontosabb maga a táplálék, és nem a táplálékkiegészítők. De ami nagyon jól működik ezekben az esetekben, az az állati eredetű Omega-3 zsírok, a probiotikumok, a szerves szelén és a B-vitaminok. Azért működnek jól például a B és K vitaminok, mert a B és K vitaminok a vastagbélbaktériumok által termelődnek a szervezetben. Mivel náluk van egy komoly egyensúlytalanság, ezért nem termelődnek a B vitaminok, és ha külső forrásból hozzájutnak, akárcsak átmeneti ideig is, akkor az számos, főleg enyhébb problémán tud javítani. Érdekes megfigyelés még autista gyerekeknél, hogy nem ürítenek különböző nehézfémeket, például higanyt a körmükön, vagy a hajukon keresztül, és azt vették észre, hogy ha szerves szelént és/vagy szerves ként kapnak táplálékkiegészítő formájában, akkor nagyobb mennyiségben kezdenek higanyt üríteni pl. a hajszálukon át. A szerves szelén és a szerves kén egyéb folyamatokban is kritikusan fontos, nemcsak a méreganyagoktól való megszabadulásnál, hanem például metilációkban vagy szabadgyök megkötésben . A szelén az egyik legjelentősebb antioxidáns tulajdonsággal rendelkező nyomelem, és hozzájárul a zsírszerű anyagok állagmegóvásához is – ilyenek pl. a sejtmembránok, amik omega 3 zsírsavakból épülnek fel. Mindkét területen kifejezetten érzékenyek ezek a gyerekek.
Ha két táplálékkiegészítőt javasolnék, az az omega 3 és a szelén, valamint kezdjenek el a szülők zöldségeket fermentálni.

-Megfigyelték, hogy normál ajánlott mennyiségben adagolva a vitaminok vagy akár a magnézium vagy a cink nem igazán hoznak változást a gyerekeknél, de sokkal nagyobb mennyiségben viszont igen. Ez miért van?

-Elsősorban azért van, mert a vékonybél gyulladása miatt rossz a tápanyagok felszívódása ezeknél a gyerekeknek. A másik pedig az, hogy aludozírozzák a közegészségügyi ajánlásokat.

-Visszatérve a javasolt étrendhez, milyen táplálékokat ajánlasz fogyasztásra?

-A gyerekek különböző zöldségekből fogyasztanak nagyon keveset, mert válogatósak. Elsősorban a zöldleveles dolgok lennének nagyon fontosak, akár ezeknek a préselt levei, pl. a spenótnak és a fermentált zöldségek. A B vitaminok mellett van még egy tápanyag, ami a vastagbélben termelődik nagyobb mennyiségben, ezek a különböző zsírsavak. Egészséges zsírokból sem jutnak elegendő mennyiséghez, pedig ez az idegrendszer működéséhez alapvető fontosságú. Ezeknél a gyerekeknél nagyon jól működik, ha csontokból (legyen az velőscsont vagy bármilyen marhacsont) főznek egy erős, kocsonyaszerű csontlevest, és azt iszogatja a gyerek. Ebbe belefőnek olyan részei ezeknek a csontoknak, pl. fehérjék és zsírok, ami más táplálékban nem található meg.

-A fehérjével kapcsolatban lenne egy kérdésem. Azt szokták mondani az orvosok, hogy az ilyen gyerekek kevés fehérjét fogyasztanak, ezért a testi fejlődésük elmarad a kívánatostól. Hogyan lehetne ezt pótolni?

-A fehérjével ott kezdődik a probléma, hogy a gyomorsavuk minősége és adott esetben mennyisége nem kielégítő, tehát lehet, hogy a fehérjét nem tudják jól előemészteni. Ha a vékonybelük érintett, adott esetben gyulladásban van, vagy a bélbolyhok károsodottak, nem tudja a szervezet ezeket a fehérjéket jól hasznosítani és felszívni, és ez az oka, hogy aztán a fejlődésük sem megfelelő. Nem mindig a mennyiséggel van baj. Egy gyereknél inkább a fehérjék forrása, ami fontosabb dolog. Szétválasztanám biológiailag megközelítve, hogy mi az, hogy hús. A hús egy melegvérű gerinces izomzata, ami az állat mozgásához szükséges általában. De pl. a halak nem melegvérű gerincesek, vagy a belsőségek, azok meg nem izomzatok. Ezek táplálék szempontjából is sokkal fontosabbak lennének és általában könnyebben is emészthetők. Nagyon jó pl. a tojás is. Attól óva intenék minden szülőt, hogy szójából vagy babfélékből próbálja fedezni a gyerek fehérjeigényét. Amivel még kifejezetten óvatos lennék, az pl. a tejfölös zöldborsófőzelék. Abban olyan növényi fehérjék keverednek állati fehérjékkel, ami egy érzékeny, áteresztő bélrendszerrel rendelkező gyereknél iszonyatos problémákat tud okozni! További autoimmun folyamatok indulhatnak be.

-Ahogy beszéltünk, úgy tűnik, hogy ez egy homogén csoport, és minden adhd-s/autisztikus gyereknek azonos étrendet lehetne szabni. De biztosan vannak különbségek is közöttük. Milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni annak érdekében, hogy pontosan megtudjuk, hol vannak a gyereknek az igazán érzékeny pontjai?

-A Táplálkozás-Beállításon belül pontosan azzal foglalkozunk, hogy egyéni sajátosságok mentén hogyan lehet az étrendet személyre szabni. Megkülönböztetünk négy egyéni anyagcsere-profilt. Ami talán ezt a csoportot megkülönbözteti a többiektől, hogy nagyon érzékeny a bélrendszerük, nem a gyomor, inkább vékony- és vastagbél. Lehetnek különbségek abban a tekintetben, hogy melyik gyereknek van megfelelő gyomorsava, produkál-e a gyerek reflux-szerű tüneteket is. És egyéni sajátosság az is, hogy mi az, amire hajlamos, inkább székrekedésre vagy hasmenésre.
-Ebben a csoportban is megvan mind a 4 féle profil?
-Nem, itt inkább 2 -re csökken. Ha van egy gyerek, aki adhd-s, és emellett ekcémás tünetei is vannak vagy nagyon allergiás, akkor óva inteném a szülőket attól, hogy vegetáriánus elvek mentén próbálják etetni a gyereket. Nem fog menni, holott ha valaki egy általunk beállított vegetáriánus étrendet követ, és ehhez az anyagcseréje is megfelelő, akkor ez amúgy működőképes. ADHD-s gyerekekre ez azonban nagyon nem jellemző.

-Milyen vizsgálatot végeztek?
-Nincsen olyan laborvizsgálat, amit ne tudnánk elvégeztetni akár Magyarországon, akár külföldön. Mondok inkább 2 példát. Az egyik: van egy fehérje-bomlástermék, a homocisztein, aminek a mértékéből következtetéseket lehet levonni arra vonatkozólag, hogy a vastagbélnek milyen az állapota. Ha magas (és az sem mindegy, hogy mennyire), akkor tudjuk azt, hogy mennyire komolyan érintett a vastagbele ennek a gyereknek vagy felnőttnek. Ez vérből történik, egyszerű laborvizsgálat. Kicsit bonyolultabb, de nagyon hatékony a gluténérzékenység székletből való kimutatása, vagy székletből egy bélflórastátusz-vizsgálat. Itt megnézzük azt, hogy a gyerek székletében milyen baktériumból mennyi van, a barátságos bélbaktériumok mennyire le vannak csökkenve, és elszaporodtak-e az opportunisták vagy patogén kórokozók, esetleg a candida. Ez már
egy drágább vizsgálat, mert Mo-n nem tudjuk sajnos elvégeztetni. Azonban nagyon hatékony, mert a hisztamin mértékére is tudunk belőle következtetni.
-Egy tól-ig határt meg tudnál adni?
-Ez a homocisztein nálunk 5500 Ft-ba kerül, a gluténérzékenység esetében a transglutaminase-AK 6900 Ft, ez a bélflórás pedig 35 ezer forint, de én már nagyon jól tudok dolgozni normál laborleletekkel is. Ha látom, hogy egy gyereknek milyen a koleszterinje, a májfunkciói rendben vannak-e, esetleg hogy a húgysav felszaporodik-e a szervezetében, vagy egyéb olyan savak, amitől meg kellene, hogy szabaduljon vagy a vesén vagy izzadáson keresztül, abból is lehet következtetni. Az arányokat érdemes nézni, és azt, hogyan alakulnak az értékek, amihez már kell egy szakértő szem… Hiába mutatunk egy pszichiáternek egy leletet, amiből látszik, hogy a gyereknek évek óta pang az epéje, mert nem tud mit kezdeni az információval. Pedig ha például pang az epe, a méreganyagok nem tudnak a májból távozni és a zsíranyag-csere is gyengül.

-Egy kicsit gyakorlatiasabb síkra terelném a beszélgetést. Ahogy említettük, ezek a gyerekek borzasztó válogatósak, van olyan autista gyerek, aki 4-5 -féle ételt eszik meg. A szülők örülnek, hogy azt a 4-5 -féle ételt megeszik, nem jut eszükbe azok közül bármelyiket is kiszórni, mert úgymond egészségtelen. Inkább azon dolgoznak, hogy egészségesebbeket próbáljanak mellé tenni, de hát vagy sikerül, vagy nem. Az ADHD-s gyereknek sem könnyű bármit odaadni, mert nem fogja megenni. Hogy lehet egyáltalán elkezdeni egy étrendváltoztatást?

-Ez valóban az egyik legnagyobb kihívás. Van, hogy forradalom robban ki a gyerek oldalán, ha bármilyen más, számára szokatlan étellel próbálkozunk. Ott kezdeném, hogy fontos, hogy a szülők megértsék, miért történik ez. A gyerekek nagyon konzervatívak az ízérzésükkel kapcsolatosan, ha valaki gyerekkorban kizárólag az édes ízt szokta meg, és nem lett tőle láthatóan beteg, akkor ehhez az ízhez ragaszkodik, mert ez számára biztonságos. Ha megpróbáljuk bevezetni ezek után a brokkolit, aminek az íze ismeretlen, akkor védekezik, mert van benne egy óriási félelem ezzel a termékkel kapcsolatban. A legnagyobb probléma azonban ott kezdődik, hogy a szülők sem eszik meg ezeket a termékeket, de megpróbálják a gyerekbe beleerőltetni. A gyerek nem látja, hogy a szülő elfogyasztaná a számára nem biztonságos terméket (csontleves, krémleves, zöldségek, stb.). Kezdeném itt: a gyerek lássa, hogy anyuka-apuka is megeszi a brokkolit és a tojássárgáját. A másik pedig, hogy be lehet olyan trükköket vetni, hogy pl. a tésztát lecseréljük sütőtökkockákra. A sütőtök is édes, és a tápanyagait tekintve sokkal jobb megoldás. Vagy nem sült krumplit sütünk, hanem zellergumó-chipset, és azt megkóstolja a gyerek. Ha szerencsénk van, akkor ugyanúgy fog ízleni, és attól kezdve ezzel az étellel lehet dolgozni. Ki kell próbálni, nem tudjuk-e a lisztet lecserélni házilag valamire, ami egy kicsit jobb. Pl. dióőrleményből lehet lepényt készíteni, amibe belekerül tojássárgája vagy kókuszsír. A másik, amit még működtetni kell -és ez is érzelmi oldalról való megközelítés- hogy a gyerek észreveszi, hogy nagy örömet vált ki a családtagokból, ha elfogyasztja az egészséges ételeket, például egy nagy kanál csontlevest vagy egy szelet halat. A szűlök pedig megölelik, megpuszilják, amikor elfogyasztotta ezt az ételt.

-Érdemes-e fokozatosan és bizonyos mennyiségű változtatást végrehajtva nem teljesen áttérni egy glutén- és tejmentes étrendre, vagy csak akkor van ennek a diétának gyógyító hatása, ha semmilyen káros anyag nem kerül a szervezetbe?

-Javasolnék egy 100%-ban gluténmentes, cukormentes, kazein- és laktózmentes, valamint egyéb keményítőkben nagyon szegény étrendet legalább 3-4 hónapig, mert rögtön fogják látni a szülők a pozitív hatását. Ezt azonban lehet még a megfelelő protokoll mentén erősíteni. Alapvetően a legtöbb méreganyag nem ezeknek a termékeknek a következtében kerül be a szervezetükbe, hanem pl. amiatt, mert a vastagbelükből szívódnak fel a méreganyagok (például a hisztamin), amitől nem tud megszabadulni a szervezetük, ugyanis van egy folyamatos utánpótlás. Nagyon fontos lenne ezeket a rendszereket támogatni, hogy minél előbb helyreállítsuk a szervezet egyensúlyát. Ehhez kellenek a csontlevek, a fermentált zöldségek és a megfelelő kiegészítések.

-Pozitív lépésekben gondolkodnánk, olyan tápanyagokat bevinni, hogy az eredetileg nem túl egészséges étrend is kisebb károsodást okozzon a gyerekben?

-Igen, de a leghatékonyabb az, ha a kettő egyszerre történik. Allergénektől mentes étrend, és emellett segítjük, hogy mind a vékonybél, mind a vastagbél el tudjon kezdeni regenerálódni. Fontos kiemelni, hogy azért szoktam javasolni speciális vizsgálatokat, mert ezek szokták a szülő számára is eldönteni a kérdést, megerősíteni a motivációt. A nyugati emberek gondolkodásának a sajátossága, hogy hiába mondom el, hogy a gyerekének a problémáját 90%-ban az egészségtelen ételek okozzák, nem fogja nekem elhinni. De ha lát egy tőlem független laborvizsgálati eredményt, onnantól kezdve sokkal hatékonyabban tudunk a gyerek érdekében együttműködni. A magyarok 30-50%-a genetikailag gluténérzékeny, akár tudja magáról, akár nem. Ha egy gyereknek magas a homociszteinje vagy komoly immunrendszeri gyengeséget tárunk fel, egész biztos, hogy javasolnék egy szigorú étrendet, mert különben soha nem fog megoldódni a problémája. Ezt felnőtteken is látjuk, ezek a vizsgálatok segítenek motivációt nyújtani és erősítik a megértést.

-Komoly kihívás egy gyereknek az otthoni étrendjéről gondoskodni ilyen módon, és még az intézményben is érvényesíteni ezt az igényt.

-Inkább az intézményekben nehezebb, otthon ez megoldhatóbb. Mondom ezt úgy, hogy gluténérzékeny vagyok, és tudom, hogy a mindennapokban ez mivel jár. Kezdődik azzal, hogy esetleg kicsúfolják az osztálytársai, ha nem visz magával valami kenyérállagú uzsonnát… A lényeg, amit azonban minden szülőnek tudatosítani kellene: a probléma gyógyítható, de el kell dönteni, hogy mi a család célja, szeretnénk egy 100%-osan egészséges gyereket, vagy hagyják, hogy éveken, évtizedeken keresztül elhúzódjon ez a kihívás. Elismerem, hogy nagyon összetett a kérdéskör. Belső motiváció, igény a gyógyulásra és egy kis kitartás azonban mindig szükséges. A megfelelő komplex megoldások azonban rendelkezésre állnak.

Forrás: http://www.figyelemkontroll.hu/adhd-figyelemzavar-autizmus-es-az-etrend-kapcsolata-beszelgetes-bartha-akos-taplalkozaskutatoval/