Részben referálva Szabó Gál Bence Barátom mellékelt bejegyzésére, szeretnék néhány további információval és kiegészítő ismerettel szolgálni a VÍRUSOK elleni védekezéshez és a felülfertőződések elkerüléséhez is – akár a COVID-19-hez.

VÍRUSOS fertőzések esetében egészen egyértelmű kulcstényező a szervezetünk D-vitaminszintje (NEM a külső hőmérséklet). És ez a megfigyelés egyáltalán nem újkeletű. Hogy nagyon ne is menjünk vissza az időben: egy több évtizedes adatokra támaszkodó norvég statisztikát idéznék (többek között) az influenza-vírus kapcsán Dr. Moan-ék munkásságából (F). A norvég kutatók 60 nmol/L D-vitaminszint alatt határozták meg a veszélyzónát a vírusfertőzések vonatkozásában. Az tehát, hogy a vírusok alacsony D-vitaminszint mellett nagyon veszélyesek, számunkra a továbbiakban nem is kérdéses (ezt különben a kínaik is végig tudták, számos komoly kutatásuk ismert a témában).

A norvégokhoz hasonló következtetésekre jutott Dr. Grant Kaliforniában már 2008-ban, publikált tanulmányának röviden összefoglalható, igen „beszédes” következtetései (F):

• az északi-amerikai (USA) államokban élők gyakrabban fertőződnek meg,
• télen több a vírusfertőzés,
• a megfelelő D-vitamin- és ezzel együtt járó Cathelicidinszint erős védő hatású, minden életkorban.

Noe 2017-ben (F), valamint Teymoori-Rad és munkatársai (F5.) 2019-ben is ugyanezeket a következtetéseket vonták le, ez utóbbi egy nagyszerű összefoglaló tanulmány, szakértőknek érdemes lenne végigolvasni.

Ráadásul a megfelelő D-vitaminellátottság megemeli a Cathelicidin -és Defensin szintet, illetve előnyösen szabályozza a vérnyomást is, ami kifejezetten fontos a felmerülő szövődmények kapcsán (F).
Egy 2015-ös ausztrál tanulmány arról számolt be, hogy napi 20.000 NE D3 vitamin komoly mértékben csökkenti a légúti fertőzések kockázatait (F: Menzies Institute for Medical Research; Steve Simpson; RCT 2015).

Nem is részletezném tovább a megfelelő D-vitaminszint és a légutakat érintő fertőzéses megbetegedések kapcsolatát, nézzünk inkább konkrét céltartományokat.

Nemzetközi hírnévnek örvendő kutatók (pl. Prof. Dr. Henry Lahore) szerint a vírusjárványok (elkerülve egyben a légzőszervi és szív- és érrendszeri komplikációkat is) elkerülése végett 150-250 nmol/L (más mértékegység szerint 60-100 ng/mL) D-vitaminszintre törekedjünk.

Jelenleg idehaza a referenciatartomány alsó, még ideálisnak tekintett értéke 75 nmol/L. A legkritikusabb téli időszakban (január-február-március), valamint a jelenleg kialakult helyzetben magasabb szintet szükséges tehát biztosítani (!):

1. Természetesen napozzunk sokat (naptejek NÉLKÜL, déli órákban; bőrpírig, de a leégést kerülve), ha tehetjük.
2. Az immunrendszer támogatása kapcsán fontos odafigyelni a Bence által is említett „négyszögekre” (Mikronutri-Funkcionális protokollok™):

• D3- és A-vitamin
• magnézium (megfelelő biológiai hasznosulású)
• C-vitamin
• Jód—szelén—cink—réz (megfelelő biológiai hasznosulásúak)

Túl az N-acetil-cisztein (pl. ACC) és a Laktoferrin immunológiai hatásain, Mi, a Táplálkozás-Beállításnál mindenképp javaslunk 2-4 milligramm/testsúlykilogrammnyi gyógynövény-gomba kivonatot is (poliszacharidokra sztandardizálva), fokozva a szervezet természetes védekezőképességét az ölősejtek vonalán (én napi 2 adag Nutri-Kávét iszom vízzel, ez 150 mg aktív hatóanyagot, azaz poliszacharidot biztosít számomra) (FORRÁS).

Néhány étel A-vitamintartalma 10 dkg-okra vetítve (az A-vitamint mindenképp állati eredetű ételekkel vigyük be, mert ezekkel az ételekkel cink, réz és szelén is társul, sok minden más mellett), átlagos adatok:

• Pecsenye libamáj: 31.000 NE
• Borjúmáj: 39.000 NE
• Csirkemáj: 11.000 NE
• Sertésmáj: 22.000 NE
• 1 nagy evőkanál tőkehalmáj-olaj: kb. 14.000 NE.

Lizin- és glicintartalmuk miatt fogyasszunk naponta csontleveseket is!

Vészeljük át gyorsan ezt az időszakot, különösen vigyázzunk az érzékenyebbek egészségére.

Sok sikert kívánunk az egészséghez,
Bartha Ákos

Bence cikke:

Források (F):

1. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21572876/
2. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28393662/
3. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18179620/
4. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30614127/
5. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/…
6. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17142766/