Egy tanulmány szerint a megfelelő levotiroxin (szintetikus tiroxin/T4-hormon) terápia ellenére is tartós tünetekkel küzdő, pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő betegek 30-50%-ánál lehet rejtett vashiány.

A vizsgálat résztvevői olyan Nők voltak, akiknek a kórtörténetében nyilvánvaló hypothyreosis (pajzsmirigy-alulműködés) szerepelt, és akiknek állandó tünetei voltak a megfelelő és folyamatos L-T4 kezelés mellett is. Az L-T4 adagolását szükség szerint módosították, hogy a pajzsmirigy stimuláló hormon (TSH) koncentrációja 0,5-2,5 mU/L legyen, és a tartós tünetek okaként vizsgálatokkal kizárták a cukorbetegséget, a B12-vitamin hiányt (!), a hagyományos lisztérzékenységet (cöliákiát), a hiperkalcémiát és a D-vitamin hiányt. Ezenkívül egyik betegnél sem volt egyértelmű vérszegénység, és a vörösvérsejtek indexe is a referencia-tartományon belül mozgott.
Öt nő esetében a szérum ferritin viszont kevesebb, mint 15 mcg/L volt (nagyon alacsony), és kettőnél a szérum vas-, transzferrin- vagy szolubilis transzferrin receptor-koncentráció (sTfR) vagy transzferrin-telítettség is a tartományon kívül volt, ami jelentős vashiányra utal (!). A fennmaradó 20 nő szérum ferritin-koncentrációja 15 mcg/L és 60 mcg/L között volt (azaz határeset értékek).

A kutatás során minden betegnek azt tanácsolták, hogy tiroxin adagjukat reggel éhgyomorra vegyék be és legalább 30 perccel később kezdjék csak el a reggelijüket elfogyasztani. A kutatásban résztvevő nők orális vaspótlást kaptak 6–12 hónapon keresztül, a vaskészítmény alkalmazása és a tiroxin bevétele között minimum 4 óra telt el.

Öt nő közül négy, akiknél a szérum ferritin kevesebb, mint 15 mcg/L volt, és 20 nő közül 14, akiknek a ferritin szintjük 15-60 mcg/L volt, tünetmentessé váltak. A javulást akkor figyelték meg, mikor a ferritin koncentrációja elérte a 70-100 mcg/L értéket.

Egy 28 éves Nő esetében, aki 1-es típusú cukorbetegségben és hypothyreosisban szenvedett, a vasterápia megkezdése előtt tapasztalt fáradtság, súlygyarapodási képtelenség és letargia minden tünete megszűnt kb. 4 hónapos orális vaskezelés után (kb. 100 mg naponta kétszer). Ugyanakkor egy másik betegnél, egy 18 éves nőnél, aki pajzsmirigy-gyulladásban szenvedett és akinél malignitás gyanúja miatt teljes pajzsmirigyeltávolítást végeztek; a műtét után már nem volt malignitás, de fáradékonyság és súlyprobléma lépett fel, ami megmaradt a napi kétszer 100 mg-os vaskezelés mellett is.

A vashiány ugyanolyan gyakori, mint a pajzsmirigy-alulműködés, és a tünetei nagyon hasonlóak a pajzsmirigy-alulműködés tüneteihez. A vashiány anémia nélküli diagnosztizálása azonban rendkívüli kihívást jelent, mivel a vasszint mutatója normális lehet (és önmagában szinte nem mutat semmit). Mindenképp hasznos és szükséges lehet a szérum ferritin-koncentráció vizsgálata, mivel a megfelelő, 100 mcg/l körüli ferritin szint elérésekor a betegek kb. kétharmadánál enyhültek a tünetek. Jelenleg nem ismeretes, hogy egyes vashiányos betegek miért nem reagáltak funkcionális vaskészleteik helyreállítására.

Megjegyzés: A Táplálkozás-Beállítás direkt vaskészítmények helyett (mivel ezek túl gyakran okozhatnak mellékhatásokat is; 1-2 kivételtől eltekintve, kizárólag speciális vaskészítmény segítségével) komplex és hosszútávú vaspótlási protokollt javasol, pl. a laktoferrin használatát, továbbá, hogy fogyasszunk tudatosan vasat az étrendünkön keresztül. A máj-ételek nem csak vasat, hanem A-vitamint is tartalmaznak, ami ugyancsak kedvez a pajzsmirigy működésének. Esetleg időszakosan fordítsunk figyelmet a fitinsavak (anti-tápanyagok) csökkentésére, stb…

Videóbejelentkezésünk a témában:
https://www.facebook.com/TaplalkozasBeallitas/videos/2225357294217431/

Forrás: MDedge/Endocrinolgy. INTERNATIONAL THYROID CONGRESS 2015