A Glikémiás index

A napokban azt hallottam egy egyéni konzultáció alkalmával, hogy egy vércukor-problémákkal küzdő páciensnek „megtiltották”, hogy nyers répát fogyasszon. Ellenben a rozskenyér nem került ugyanerre a tiltólistára… az indoklásban számára nagyon homályosan ezen táplálékok glikémiás index (röviditve GI) szerepelt… a baj ezzel a tanáccsal az, hogy a glikémiás index önmagában vajmi keveset ér (inkább semmit), mert nem veszi figyelembe például az adagmennyiséget, azaz azt, hogy egy adagban (mondjuk 100 g) mennyi (és milyen összetettségű) szénhidrát (cukrok, rost vagy éppen keményítő) található…. ebből kifolyólag a glikémiás index önmagában egy félinformáció…

A glikémiás indexnél sokkal átfogóbb és hatékonyabb megközelítés a GLIKÉMIÁS TERHELÉS (angolul glycemic load). A glikémiás terhelés alapja természetesen a glikémiás index, de a GLIKÉMIÁS TERHELÉS rendelkezik azzal a jelentős hozzáadott értékkel, hogy figyelembe veszi az elfogyasztott szénhidrátok mennyiségét is… azaz az előbb hiányolt adagocskák nagyságát. Mert nem mindegy, hogy miből mennyit teszünk a tányérunkra.

…100 grammos adagokra levetítve nagyon jól összehasonlítható a glikémiás index és a glikémiás terhelés. Adva ezzel egy sokkal jobb irányt azoknak, akik egészségesek szeretnének maradni, illetve nem beszélve azokról, akik anyagcsere vagy szív-és érrendszeri problémákkal küzdenek.

Nézzünk erre egy egyszerű számítást, aztán ígérem jönnek a példák is…

100 gramm ételnek könnyen meghatározható a szénhidrát tartalma. Ez is grammokban, mondjuk egy 100 grammos francia baguette 50 gramm szénhidrátot biztosan tartalmaz. Magyarul: glikémiás index X 100 grammnyi termék szénhidrát-tartalma / 100= GLIKÉMIÁS TERHELÉS. Ez az az irány, ami nagyobb segítséget nyújt a preventív egészségmegőrzés útvesztőiben… Már most megnyugtatok mindenkit, számolgatni nem kell majd… Viszont azt fontos tudnotok, hogy MINÉL MAGASABB EZ A SZÁM, ANNÁL AJÁNLATOSABB KERÜLNI az ilyen ételeket.

Az oka, hogy a glikémiás index fogalmával eddig nem töltöttünk időt az egyszerűen az, hogy nem is érdemes vele foglalkozni, ha létezik egy jobb megközelítés is…

Vegyük például a fent említett répa és a rozskenyér esetét, mint a cukorbetegség kapujában lévő személy esetében. Most puskázni fogok egy általam gyakran látogatott angol-nyelvű oldalról, amit nemsokára megosztok Veletek is… tehát 100 gramm (ami 2 méretesebb darab) nyers répa GLIKÉMIÁS TERHELÉSE = 3, azaz három. 100 gramm rozskenyér – ami 3 szeletnek felel meg, tehát kb. másfél szendvics – glikémiás terhelése viszont = 26 (!). Nagyon magas, pedig 100% rozsról beszélünk, azaz minden bizonnyal teljes kiőrlésű… nem mintha ez bármit is számítana.

Most akkor a répa vagy a rozskenyér? Egyértelmű, hogy 9szer inkább a répa! És a rozsban lévő glutén hatásairól még csak nem is beszéltünk…

Még egy példa: főtt barna rizs versus cékla. 100 grammok esetében 11 és 3 a GLIKÉMIÁS TERHELÉS. És ezennel befejezem a példálózgatást, nehogy beleunjatok a számokba. Inkább megyek és eszem egy kis céklát Ugyanis 10-ES GLIKÉMIÁS TERHELÉS FELETT NAGYON MEGFONTOLNÁM A HELYETEKBEN, HOGY MIT TESZTEK A TÁNYÉROTOKRA! EGYÉNI ANYAGCSERÉTŐL FÜGGETLENÜL…

Íme az említett weboldal:

http://nutritiondata.self.com/

Egyszerű felépítésű és kevesebb angoltudással is jól használható oldal, főleg azoknak, akik nem szeretnék, hogy félinformációkkal (pl. a glikémiás index) terheljék őket olyan esetekben, amikor anyagcsere-zavarokról, terápiás célú étrendekről vagy az egészségetek megőrzéséről van szó… a glikémiás terhelés (glycemic load) esetében gyors összehasonlításokat tudtok tenni… csakúgy, mint én tegnap… a weboldal többi funkciója talán kevésbé fontos.

Jó szórakozást és hasznos tanulást az oldalon!