4 jel gyenge immunrendszerre

4 jel gyenge immunrendszerre
2022.05.26.

4 jele annak, hogy gyenge lehet az immunrendszered – illetve, hogy mit tehetsz ellene egy immunológus szerint

Az immunrendszer védelme talán még soha nem volt ennyire fontos, mint manapság.

Az immunrendszerünk egy mozgó célpont, és nincsenek igazán meghatározott szervei, ahol teljesen elkülöníthető lenne. Nem lehet röntgennel vizsgálni, biopsziát venni belőle, vagy egyetlen vizsgálattal pontosan meghatározni az erősségét vagy gyengeségét.
Van azonban négy fő figyelmeztető jel, amely jelezheti, hogy legyengült-e az immunrendszered, és érdemes-e extra erőfeszítéseket tenni annak megerősítésére:

1. Gyakran betegszel meg, és a szokásosnál hosszabb ideig tart a felépülés.
Ne ijedj meg, ha évente két-három alkalommal megfázás miatt tüsszögsz és szipogsz. A legtöbb ember körülbelül egy hét alatt visszanyeri normál állapotát. Ha azonban ennél jóval gyakrabban vagy állandóan meg vagy fázva és a tünetek hetekig elhúzódnak, esetleg gyakran kapsz ételmérgezést, annak oka lehet az immunrendszer gyenge reakciója. A veleszületett immunrendszerünk olyan védőgátakat tartalmaz, amelyek megakadályozzák, hogy káros anyagok jussanak be a szervezetbe. Gondolj rá úgy, mint az első védelmi vonalra minden betolakodóval és sérüléssel szemben.
Összetevői a következők:

  • Köhögési reflex, amely segít kiűzni azokat a dolgokat, amelyek irritálhatnak vagy megfertőzhetnek minket.
  • Nyálkatermelés, amely csapdába ejti a baktériumokat és apró részecskéket, és segít kiűzni őket a szervezetből.
  • Gyomorsav, amely segít elpusztítani az étellel és vízzel bejutó mikrobákat.

2. Állandó stresszben élsz.
A stressz bizonyos fajtái jótékony hatással lehetnek immunrendszerünk egészségére és általános jólétünkre. Például egy rövid távú akut stresszor – például sportolás vagy szaunázás – arra szolgál, hogy a szervezeted egy pillanat alatt feltöltse a védekező mechanizmusait. Emiatt az akut stressz rövid távon valóban segíti az immunrendszered erősödését. A stressz spektrum másik végén lévő krónikus stressz negatív hatású, mivel immunrendszeri diszregulációt és immunszupressziót okozhat, ami a fertőzések számának növekedéséhez és a betegségekből való lassú felépüléshez vezet. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a gyakori stressz súlyosbítja az olyan autoimmun betegségeket, mint a reumatoid artritisz [1] és a fekélyes vastagbélgyulladás [2], illetve fellángolhatnak az olyan allergiás reakciók, mint az ekcéma [3] és az asztma [4].

3. Gyakran kapsz ajakherpeszt vagy vírusos torokgyulladást.
A herpeszvírus, az EBvírus és az övsömört okozó vírusok a herpeszvírusok családjába tartoznak. Ha egyszer elkaptunk egy herpeszvírust, az nyugalmi állapotba kerül a szervezetben. Ha azonban stressznek van kitéve vagy gyengül a sejtszintű immunitás, akkor a vírus újra aktiválódhat és újra elszaporodhat. A gyakori reaktiválódás annak a jele lehet, hogy az immunrendszernek erősítésre van szüksége.

4. Olyan gyógyszereket szedsz, amelyek gyengítik az immunválaszt.
Sajnos számos fontos gyógyszer – amelyet a rák kemoterápiájában, a szervátültetés kilökődésének megelőzésére vagy az autoimmun betegségek kezelésére használnak – immunszuppresszív lehet. A kortikoszteroidok, az allergiára, asztmára és más gyulladásos betegségekre használt gyógyszerek egy gyakori csoportja szintén immunszuppresszív lehet. Kimutatták, hogy a gyakori antibiotikum-használat is károsítja a bélben lévő mikrobiom sokféleségét, ami közvetlenül károsíthatja az immunválaszt és az immuntoleranciát [5].

Táplálkozás-Beállítás lábjegyzete: tegnap egy orvostudományi előadáson fülünk hallatára elhangzott, hogy “55 ng/mL szérum D-vitamin szint felett nincs koronavírus fertőzés!” 55 ng/mL = 137,5 nmol/L.

Forrás:
Dr. Heather Moday: 4 signs you may have a weak immune system—and what to do about it, according to an immunologist (https://www.cnbc.com/…/these-are-the-4-major-signs-you…)
Hivatkozások
1. Hassett, A.L., Clauw, D.J. The role of stress in rheumatic diseases. Arthritis Res Ther 12, 123 (2010).
2. Mawdsley, J E, and D S Rampton. “Psychological stress in IBD: new insights into pathogenic and therapeutic implications.” Gut vol. 54,10 (2005): 1481-91.
3. Suárez, Andrea L et al. “Psychoneuroimmunology of psychological stress and atopic dermatitis: pathophysiologic and therapeutic updates.” Acta dermato-venereologica vol. 92,1 (2012): 7-15.
4. Chen, Edith, and Gregory E Miller. “Stress and inflammation in exacerbations of asthma.” Brain, behavior, and immunity vol. 21,8 (2007): 993-9.
5. Francino, M P. “Antibiotics and the Human Gut Microbiome: Dysbioses and Accumulation of Resistances.” Frontiers in microbiology vol. 6 1543. 12 Jan. 2016,

Javasolt termék:

Ha időben szeretnél értesülni aktuális eseményeinkről, aktiváld havi rendezvényértesítőnket!